Sok fiatal újságíró azért vállalja az ingyenmunkát, mert médiaiskolájuk a végzettségüket igazoló papír kiállításának feltételül szabja, hogy szerezzenek némi szakmai gyakorlatot, ehhez pedig olyan piacon kell állást keresniük, amelyen több száz, velük egy cipőben járó társukkal kell versenyezniük. A nekik lehetőséget kínáló rádiók és televíziók - több esetben országos elektronikus sajtóorgánumok - úgy gondolják, éppen elég ellenszolgáltatás az, ha a hozzájuk elszegődő gyakornok később beírhatja önéletrajzába, hogy náluk is dolgozott.
A jogászok esetében más a helyzet. Ott a későbbi ügyvédi karrier reményében nem pusztán az "ingyenmunkát" kell bevállalni, hanem - a hírek szerint - a szülők sokszor súlyos összegeket fizetnek azért, hogy csemetéjük egy-egy irodához kerülhessen, amely majd reményeik szerint elindítja őket az ügyvédi pályán.
Egy munkajogász szakértő szerint akitől elvárják, hogy huzamos ideig rendelkezésére álljon a munkaadójának, illetve hogy folyamatosan munkát végezzen, azt alkalmazottként foglalkoztatják, így neki a munka törvénykönyve szerinti fizetés járna. Az igazságügyi tárca annyit mondott, hogy tudnak a problémáról, ám konkrét megkeresés nem érkezett hozzájuk az ügyvédgyakornokok foglalkoztatásával kapcsolatban.
Bánó Attila, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke feketemunkának tartja, ha valakit huzamos ideig, a munkáltatás feltételeit teljesítve ingyen foglalkoztatnak. Szervezetükhöz ilyen panasszal hivatalosan nem fordult senki, ennek ellenére foglalkozni kívánnak az üggyel, értesült a Napi Gazdaság.
