Ipari kémkedés: törvénytelen módszerekkel
[ajanlo=1262][igazitas=right/]"A probléma csak az, hogy ezen a területen egyre többen lépik át a törvényesség határát. Ez az ipari kémkedés, amely során törvénytelen módszereket is bevetnek az információszerzés érdekében. Például lehallgatnak beszélgetéseket, vagy támadható pontokat kutatnak fel a célpont cég menedzsmentjének életében, s a jobbik esetben átcsábítják a konkurenstől, rosszabbik esetben megzsarolják, így kényszerítve a titkok átadására" - mondja Orosz Ferenc.
Szerinte a rendőrségi statisztikák nem ábrázolják valósághűen a kialakult helyzetet, hiszen főleg a kis- és középvállalkozások vezetői felelőtlenek, pontosabban hanyagok, amikor saját üzleti titkaik védelméről van szó.
"Sokszor nem is tudják, mi történt, csak azt érzékelik, hogy megrendelőik, üzleti partnereik sorra átpártolnak a konkurenciához. Nem is gondolnak arra, hogy ipari kémkedés/üzleti hírszerzés következménye mindez. Így feljelentést sem tesznek. Az sem jut eszükbe, hogy lehallgathatják bizalmas beszélgetéseiket. Csak akkor kapkodnak, amikor kiesik a falból a poloska, azaz a lehallgató berendezés jeladó része" - véli a szakértő.
Pedig a cégvezetők és -tulajdonosok jól felfogott érdeke, hogy elhárítsák a rájuk leselkedő veszélyt, hiszen akár el is lehetetlenülhet a cég működése. Ennek ellenére a magyar cégek menedzsmentjének többsége figyelmen kívül hagyja még a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) figyelmeztetéseit is. A hivatal hiába tesz közzé időnként az ipari kémkedésre figyelmeztető felhívásokat, a helyzet csak egyre romlik.
[ajanlo=1263][igazitas=left/]Hazánkban ugyanis egykor hírszerzésre, elhárításra kiképzett szakemberek dolgoznak a hivatalosan például céginformációk beszerzésének nevezett feladatokon. Igaz, a másik oldalon, azaz a cégek biztonságán őrködők oldalán is tömegesen helyezkedtek el volt titkosszolgálati emberek. Mindkét feladat elvégzésének ára van, s erre általában csak a tőkeerős cégeknél szánnak pénzeket.
Orosz Ferenc szerint az igazán komoly, főleg multinacionális cégek vezetőin kívül mások még gondolati szinten sem törődnek azzal, hogy titkaikat ellophatja valaki. A védekezést komolyan vevő cégeknél létezik egy vezető, aki egyben a "belső hírelhárításért" is felel. Feladata például, hogy minden nyilvánosságra kerülő információt megszűrjön, mérlegelje közzétételük veszélyeit. Egy profi ipari kém ugyanis még abból is értékes információkat tud leszűrni, hogy egy cégnek pontosan mennyi, milyen képzettségű, milyen életkorú és nemű alkalmazottja van.
Szemán László
Menedzsment Fórum
