Gaskó István az MTI-nek elmondta: a szakszervezet úgy ítéli meg, hogy a hétfő délutáni tárgyalás előkészítésére ez a nyomás elegendőnek látszik, és reméli, hogy a MÁV elmozdul korábbi álláspontjáról. A vasúttársaság és a VDSZSZ hétfőn 15 órakor folytatja az egyeztetést Herczog László közvetítő bevonásával a sztrájkkövetelésről és a még elégséges szolgáltatásról.
Délutánra áll helyre a menetrend
A MÁV szerint immár bebizonyosodott: a hétfői kilencórás sztrájk célja kizárólag a zavarkeltés volt. Ennyi ugyanis elég volt arra, hogy felborítsa a hétfői vasúti közlekedést, fogalmazott lapunkhoz eljuttatott közleményében a vasúttársaság.
Az akció felfüggesztése után a teljes menetrend csak a délutáni órákra állhat helyre, mivel az országos vasúthálózat mintegy 7600 kilométerén kell egymáshoz igazítani a vonat-szerelvényeket, a mozdonyokat és a kiszolgáló személyzetet. Elsőként az IC-, valamint a budapesti elővárosi, majd pedig a távolsági gyors- és személyvonatokat állítják forgalomba. A nemzetközi vonatok csak kedd reggel közlekedhetnek ismét menetrend szerint, tekintettel arra, hogy a külföldi vasutak több járatot nem indítottak el a hétfői sztrájk miatt. Késesekre, útvonal-rövidülésekre napközben még számítani kell.
Változó intenzitású volt a hajnali sztrájk
A MÁV délben nyilvánosságra hozott statisztikái szerint a mai sztrájk teljes ideje alatt a közlekedésre kijelölt 964 személyvonatból 648 közlekedett, ami 67 százalékos aránynak felel meg. (Ez lényegesen jobb arány, mint a korábbi munkabeszüntetések idején - a szerk). A Keleti pályaudvar kivételével valamennyi budapesti pályaudvar fogadott és indított vonatokat; a Déli pályaudvaron például hétfő reggel is nagy volt az utasforgalom, a szerelvények mintegy nyolcvan százaléka járt.
Ami a munkabeszüntetésben részt vevők számát illeti, hétfőn nulla és hat óra között a MÁV Zrt. pályavasút részlegén az 1.734 megjelent forgalmi dolgozó közül 81 sztrájkolt, 1.653 dolgozott. A nappali műszakban a munkabeszüntetés kilenc órai felfüggesztéséig a 2.745 szolgálatba jelentkező dolgozó közül 73 vasutas sztrájkolt, 2.672 felvette a munkát, legalábbis a cég adatai szerint.
A MÁV Startnál az 1.161 jegy-, illetve kocsivizsgáló közül nulla és hat óra között 288-an sztrájkoltak, 844-en dolgoztak. A nappali műszakban az akció felfüggesztéséig 1.968 jegyvizsgáló és kocsivizsgáló közül 333-an nem vették fel a munkát, 1.635-en dolgoztak.
A fenti számok alapján a vasúttársaság sikertelennek ítéli a VDSZSZ mai munkabeszüntetését. Gelencsér László, a szakszervezet vezető ügyvivője az MTI-nek ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy országszerte változó intenzitással folyt a sztrájk.
VDSZSZ-taktika: sztrájk, szünet, sztrájk
Mint ismert, a VDSZSZ először február elsején hirdetett sztrájkot, amit aznap délben felfüggesztett, február negyedikén újrakezdett, február 7-én délben pedig ismét megszakított. Ezek után kilátásba helyezte, hogy amennyiben a MÁV nem változtat álláspontján, akkor legkésőbb február 15-én folytatja az akciót. Ezt a fenyegetését azonban nem váltotta be - annak ellenére, hogy a vasúttársaság továbbra sem engedett.
Február 15-től végül Herczog László, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat közvetítőjének részvételével folytatódtak ez egyeztetések.
A VDSZSZ ekkor vállalta, hogy öt napig biztosan nem hirdet sztrájkot. A sztrájkmoratórium február 19-én lejárt, ám a szakszervezet ekkor még függőben hagyta a munkabeszüntetés folytatásának kérdését. Végül csak február 24-én jelentette be, hogy február 25-én folytatja az akciót, amit most, kilenc óra után ismét felfüggesztett.
Nem közeledtek az álláspontok
Az érdekképviseleti szerv továbbra is azt szeretné elérni, hogy a munkabeszüntetésekben érintett három társaság (MÁV Zrt., MÁV Start Zrt., MÁV Gépészeti Zrt.) munkavállalói kapjanak fejenként nettó 250 ezer forintot a Máv Cargo privatizációs bevételéből, illetve - az idei évre már megajánlott 6,9 százalék felett - további tíz százalékos, azaz összesen 16,9 százalékos bérfejlesztést kér a kiszervezett MÁV-társaságok (MÁV Start Zrt., MÁV-Trakció Zrt., MÁV Gépészet Zrt.) dolgozóinak. Gaskó szerint előbbi követelés 35 ezer, utóbbi pedig 13-14 ezer vasutast érint.
A MÁV számítása szerint a tíz százalék többlet-bérfejlesztés a kiszervezett három társaságnál bruttó kifizetés esetén 6,1 milliárd forintba, a MÁV Cargo privatizációs bevételéből való részesedés minden vasutas számára nettó kifizetés esetén 8,5 milliárd forintba, bérben kifizetve pedig 20-22 milliárd forintba kerülne. Ezek alapján tehát a követelések teljesítése minimum 14,6, maximum 28,1 milliárd forintot emésztene fel.
A vasúttársaság azonban gazdaságilag és jogilag is megalapozatlannak tartja ezeket az igényeket, és ezért – tartva magát Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója korábban kinyilvánított álláspontjához - a két fő kérdésben egy tapodtat sem hajlandó előrelépni.
W. B.
Menedzsment Fórum
