A szakszervezetek attól tartanak, hogy a most bejelentett, még a korábbi becslésnél is nagyobb államháztartási hiány, valamint az IMF-fel és az EU-val az esetleges hitelfelvételről jelenleg folyó tárgyalások további megszorításokra sarkallják a kormányt.
Az eddig meghirdetett átfogó reformok célja az adóalap szélesítése - a korábban adó- és járulékmentességet élvező bevételek adóztatása - és az adóelkerülés visszaszorítása. A köztudottan széles körben, és változatos módszerekkel gyakorolt adóelkerülés becslések szerint évi 15 milliárd euró bevételkiesést okoz, ami nagyjából feleakkora összeg, mint a tavalyi államháztartási hiány.
A kormány javaslata szerint egyebek mellett átalakítanák a személyi jövedelemadó (szja) rendszerét. A fő rendező elv az alacsonyabb jövedelműek terhének csökkentése és a gazdagabbak fokozott adóztatása. Az adóelkerülés elleni küzdelem részeként 1500 eurós értékhatár felett megtiltanák a készpénzhasználatot, és a tranzakciókat csak elektronikus úton lehetne lebonyolítani. Az adóalap szélesítése céljából más intézkedések mellett egységes ingatlanadót vezetnének be.
A kormány szigorítaná az ellenőrzést, ami különösen annak fényében tűnik döntő fontosságúnak, hogy a 10,7 millió lakosú országban tavaly több mint 5 millióan vallottak be 12 ezer eurónál nem nagyobb - a nulla százalékos szja-sávba tartozó - jövedelmet.
A görög nemzeti bank becslése szerint évi 5-10 milliárd euró pluszbevételt eredményezhet az adóreform, annak ellenére, hogy a válság miatt az idén, és várhatóan jövőre is csökken a gazdaság teljesítménye.
MTI/Menedzsment Fórum