It-fellendülés előtt Európa

Az Európai Bizottság szerint az öregkontinens ötéves késésben lehet az Egyesült Államokhoz képest, így az "új gazdaság" a következő években válhat érzékelhetővé. Szakértők szerint az unió gyorsulásából Magyarországnak is előnye származhat.

Eddig a magasabb dinamikát előrevetítő jelek csak az EU néhány kis gazdaságában, elsősorban Írországban mutatkoztak. A következő években azonban a vállalatközi (B2B) elektronikus kereskedelem költségmegtakarításai a nagy tagállamok iparában, az információtechnológiai befektetések felfutása a déli országokban, az it-szektor termelékenységnövekedése pedig Finnországban vagy Nagy-Britanniában segítheti a növekedést.

Magyarország számára előnyös lehet egy ilyen forgatókönyv megvalósulása -- mondta el lapunknak Molnár László, a GKI kutatásvezetője. A tudásigényes iparágak térnyerésével folytatódhatna a kutatóbázisok betelepülésének éppen csak megindult folyamata, a magyar informatikusok, mérnökök fizetése ugyanis töredéke nyugati kollégáik bérének.

Ám a kutatási központokban foglalkoztatottak magyar viszonylatban magas fizetése, a kezdeti informatikai beruházások és a várható nyereségek mind hozzájárulnának a magyar GDP-hez. Az 50 fő feletti hazai vállalkozások 80 százalékának van internet-hozzáférése, ami jó aránynak mondható -- vélekedett a kutató. Kevesbé járulnak hozzá a növekedéshez az "új gazdaságban" tevékenykedő multinacionális vállalatok magyar üzemei -- egészítette ki a képet Losoncz Miklós, a GKI kutatásvezetője. Molnár is kiemelte: ezek a cégek többnyire az összeszerelést végzik Magyarországon, növelve a külkereskedelem, de jóval kevésbé a GDP dinamikáját. Köves András, a Kopint-Datorg kutatója is úgy vélekedett, hogy -- szinte a gyorsulás információtechnológiai vonatkozásaitól függetlenül - az európai gazdaság erőteljesebb bővülése hasznos lenne Magyarország számára.

Az it-iparágban mérhető és a termékeibe eszközölt befektetések révén jelentkező termelékenységnövekedés az 1996 és 1999 közötti időszakban az Egyesült Államokban kétszerese volt az európai értéknek, mely az 1990 és 1995 közötti amerikai adatnak felelt meg. Mivel a közvetlen hatások nehezen mérhetők, a PwC kutatói az it-szektor kibocsátása, külkereskedelme, a termékeibe fektetett tőke mennyisége és néhány, a gazdasági dinamizmust jelző mutató segítségével igyekeztek feltérképezni az egyes államok információs szektorának relatív erősségét. Írországban, Finn- és Svédországgal ellentétben, nem költöttek kiemelkedően sok pénzt számítástechnikai felszerelésekre, de jelentős az it-iparág súlya. A nagyobb gazdaságokban különösen az elektronikai és a gépipar, illetve a teherfuvarozás profitálhat a vállalatközi kapcsolatok világhálóra terelődéséből. Brit statisztikai adatok szerint az üzleti beszerzések 1998-as 1170 milliárd fontos értéke több mint a kétszerese volt az 531 milliárd fontos fogyasztói kiadásoknak, jelezve, hogy a vállalatok és a fogyasztók közötti kereskedelmi tranzakciók internetesítésének jelentősége másodlagos.

A szerzők egy Goldman Sachs-tanulmányra hivatkoznak, mely szerint a vállalatközi internetes alkalmazások költségcsökkentő hatása nem az árszint süllyedésében érhető tetten. A termelékenységnövekedés miatti nagyobb üzleti és fogyasztói bizalom a keresletet növeli, szinten tartva az árakat, lehetővé téve azonban a kibocsátás szintjének növekedését.

A PwC elemzése felhívja a figyelmet, hogy az optimista forgatókönyv megvalósulásához több feltételnek is teljesülnie kell. Így a világgazdaság és az európai makrogazdasági politika stabilitása mellett a kontinens piacainak mélyebb integrációjára és a vállalkozói kultúra fejlődésére lenne szükség. A gyorsabb növekedés kulcsa az informatikai beruházások és a szektor termelékenységnövekedése mellett a munkaerő-piaci részvételi arány növelése. A rendelkezésre álló munkaerő növekedése ugyanis az ír fejlődéshez is nagyban hozzájárult, míg az információs forradalomnak az it-szektoron túlmutató termelékenységi hatásai csak nehezen számszerűsíthetők.