<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

A raktárkészletet dézsmáló munkatársak lebuktatásában vagy a hatékonyságromboló irodai ellenségeskedés feloldásában is segítséget ígér egy magyar vállalkozás a cégvezetőknek. A szóban forgó ügynökség velük szerződésben álló színészeket, sőt akár egy-egy szakma vállalkozó kedvű képviselőit is alkalmazza a feladatra, akik új alkalmazottként beépülnek a munkatársak közé, és jelentéseket írnak a kémkedésre megbízást adó főnöknek. A nagyobb cégek biztonsági főnökeinél nem ritka a rendőrségi vagy titkosszolgálati múlt. Mfor.hu háttér.

Jó megfigyelő (Mfor-montázs)

"Tisztelt Cégvezető! Beépülünk cégébe! A VIA ügynökség nevében szeretnénk bemutatni Önnek a megoldást, hogy végre száz százalékig biztos lehessen benne, mi történik vállalatánál, kik károsítják meg milliókkal egy évben, milyen felszín alatti problémák csökkentik kollégái munkájának hatásfokát. Ügynökségünk munkatársai egy megfelelő, feltűnésmentes munkakörben beépülnek kollégái közé, bizalmi viszonyt alakítanak ki mindenkivel. Feladatuk a belső problémák, visszaélések és a munkamorál feltérképezése. A megfigyelések alapján heti rendszerességgel jelentést készítünk Önnek minden hatékonyságot befolyásoló tényezőről."

Jelentem, elromlott a légkondi

Ezt az e-mailt kapták nemrégiben kis- és középvállalkozások igazgatói és tulajdonosai. A levél egy olyan vállalkozás szolgáltatásaira hívja fel a figyelmet, amely a magyar bulvársajtóban eddig "istengyárként" híresült el, mert fizetett rajongókat biztosított exhibicionista - és minden bizonnyal önbizalomhiányban szenvedő - magánembereknek.

"Nem sértünk törvényt a cégbeépülős szolgáltatásunkkal, mert nem magánnyomozást végzünk. Senkinek nem olvasgatjuk el a leveleit, nem hallgatunk le telefonokat és nem készítünk titokban fényképeket" - mondta az mfor.hu-nak Kovács Tamás, a Via Ügynökség kommunikációs igazgatója.

Elmondása szerint azok az alkalmazottaik, akiket egy-egy feladatra kiválasztanak, a "bevetés" előtt egy-másfél napos jogi kiképzést is kapnak arról, milyen módon nem szabad információkat gyűjteniük.

"A mi embereinknek inkább a hatékonyságot csökkentő belső problémák feltárása a célja. Volt olyan ügyfelünk, akinél például egy elromlott légkondícionáló miatt az egyik raktárhelyiséget gyakorlatilag használaton kívül helyezték a dolgozók. A főnöknek nem akartak szólni, hogy javítsa meg a kényelmi szolgáltatást. Ezt végül mi tettük meg, így a helykihasználás is javult" - említ egy példát Kovács Tamás.

Adminisztrációs Mata Hari

Volt azonban olyan eset is, hogy egy könyvkereskedésben valaki rendszeresen megdézsmálta DVD-készletet, és az illető személyének felderítésére is az ügynökség beépített embere adott tippet. Mindezt úgy, hogy állítólag semmiféle nyomozást nem végzett, a tolvaj kollégái egyszerűen csak közölték a bizalmasuknak tekintett besúgóval: "Hát ezt mindenki tudja". A kommunikációs vezető szerint munkájuk sikerét és jogszerűségét jelzi, hogy a később kirúgott alkalmazott nem jelentette fel sem korábbi munkaadóját, sem az ügynökséget.

Olyan is előfordult, hogy két kolléga valamin összekülönbözött, képtelenek voltak kibékülni, hosszú ideig nem szóltak egymáshoz, ami a munka rovására ment. Az adminisztrátornak álcázott ügynök ezt is jelentette a főnöknek, aki így tisztázó beszélgetést kezdeményezhetett.

Az ügynökök egyébként a cégvezetővel egyeztetett "fedőtevékenység" betöltésére érkeznek a vállalathoz. Általában egyszerűbb, kisebb szakértelmet igénylő állást kapnak, például futárok lesznek, vagy a már említett adminisztrációs munkakört töltik be. Legrövidebb "küldetésük" általában egy hónapos szokott lenni, amiben "benne van" a kivezetés is.

Utóbbira azért van szükség, hogy a munkatársaknak ne tűnjön fel, hogy szoros összefüggés van a problémák napvilágra kerülése és a helyes kis adminisztrátorlány megjelenése között.

A beépített embereket biztosító ügynökség háromnegyed éve működik, ezalatt Kovács Tamás emlékei szerint 6-7 multicéggel és körülbelül 25 kis- és középvállalkozással volt szerződésük. Ügyfeleik kilétét nem volt hajlandó elárulni, azt viszont igen, hogy mennyibe kerül a szolgáltatás: minden cégnek éves regisztrációs díjat kell fizetnie, ez nagyvállalatoknál egymillió, kis- és középvállalatoknál háromszázezer forint. Ezzel a szolgáltatást igénybe vevő cégek jogot nyernek arra, hogy egy évig - egy jóval alacsonyabb megbízási díj fejében - bármikor kérjenek besúgót.

Nehézfiúkat is bevetnek

"Egy kisvállalkozás esetében egy alig másfél hónapos beépülés kijön akár ötvenezer forintból is, persze ehhez a kellékek és az esetleges utazási költségek még hozzáadódnak" - mondta a szóvivő. - "Állandó alkalmazottaink nincsenek, százötven emberrel állunk kapcsolatban, őket egy-egy feladatra bízzuk meg. Diplomás, profi színészek is dolgoznak nekünk. Emellett egy-egy szakterület képviselőivel, például programozókkal is kapcsolatban állunk, ha netán egy adminisztrátor beépítése túl feltűnő lenne" - tette hozzá Kovács Tamás.

Arról megoszlanak a vélemények, teljes mértékben jogszerű-e vagy sem az ügynökség tevékenysége. A Bors című bulvárlapnak nyilatkozva dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő kijelentette, hogy ha csak a munka szervezettségéről készül jelentés, az nem jogsértő, viszont amennyiben a munkatársak személyiségéről szolgáltatnak adatokat (például milyen kapcsolatokat ápol a munkahelyén, kinek telefonál és kivel levelez), az már nem megengedhető. Dr. Pál Lajos munkajogász szerint viszont meglehetősen szűk a mezsgye, ami a magánnyomozást és az alkalmazottak között is előforduló pletykálkodást elválasztja egymástól.

Hozzátette: nem ritka, hogy az igazán nagy pénzekkel dolgozó multik volt rendőröket vagy éppen titkosszolgálati szakembereket alkalmaznak. Az ügyvéd tud olyan cégről, ahol a legprofibbnak tartott izraeli titkosszolgálat, a Moszad egyik volt ügynöke a biztonsági főnök. Szinte kizártnak tartja, hogy ezek a szakemberek ne alkalmaznák azokat a módszereket, amelyeket előző munkahelyükön kiválóan megtanultak.

Az alkalmazottakat elvben tájékoztatni kell arról, hogy a vállalat számítógépein folytatott levelézést figyelhetik, adott esetben céges telefonbeszélgetéseiket is lehallgathatják. Igaz, a munkajogász azt tartja életszerűnek, hogy a munkavállalók többsége mindezzel ma már eleve tisztában van.

Az más kérdés, lehet-e valamit kezdeni az adott esetben jogtalanul megszerzett bizonyítékokkal. Az Egyesült Államokban nem lehet, viszont a magyar joggyakorlat nem  ennyire egyértelmű ebben a kérdésben, állítja dr. Pál Lajos.

Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a nagyvállalatok többsége nem a munkahelyi pletykákra kíváncsi, amikor dolgozóit figyelteti, sokkal inkább az ipari kémkedést és az üzleti titkok kiszivárgását próbálja megakadályozni.

L. Nagy Gábor

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.