Járai Zsigmond a jegybanktörvény módosításáról

A jegybanktörvény napirenden lévő változtatásának alapvető célja az, hogy az Európai Unió elvárásaihoz igazítsuk a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére vonatkozó kritériumokat, illetve a magyar jegybank tevékenységét az uniós követelmények alapján formáljuk át - nyilatkozta az MTI-nek Járai Zsigmond, az MNB elnöke annak kapcsán, hogy kedden a kormány megtárgyalta a jegybanktörvény tervezett módosítását.

Az MNB elnöke kifejtette: a mostani jegybanktörvény is alapvetően megfelel az unió elvárásainak, néhány fontos ponton azonban indokolt változtatni az érvényes jogszabályokat. Az előkészítés során nagy segítséget jelentett az, hogy az MNB vezetése a szükséges módosításokat megbeszélhette Lámfalussy Sándorral, a neves magyar származású pénzügyi szaktekintéllyel, aki az Európai Központi Bank felállítása előtti intézményt, az Európai Monetáris Intézetet vezette.

Járai Zsigmond emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió négy fontos feladatkört ír elő az európai államokban tevékenykedő független központi bankok számára. Az első és legfontosabb, hogy az adott jegybank önállóan határozza meg országa monetáris politikáját és meglegyenek az eszközei annak érvényesítésére is. A második a devizaműveletek végzése, a harmadik a devizatartalékok menedzselése, a negyedik pedig a bankjegy- és pénzforgalmi rendszer működtetése. Ehhez Magyarországon még ötödik elemként társul a bankjegy-kibocsátás és az érmeállomány kezelése.

Az Európai Unió jegybanki függetlenségre vonatkozó kritériumainak lényege, hogy az adott ország központi bankja mint intézmény legyen független. Ehhez a személyi és a pénzügyi feltételeket tekintve is meg kell lennie a "függetlenség" hátterének - elemezte Járai Zsigmond. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank a módosítások után semmilyen vonatkozásban nem fogadhat el utasításokat a kormánytól, nem finanszírozhatja az állami költségvetést, illetve az állam egyes intézményeit - mutatott rá az MNB elnöke.

A jegybank az utóbbi években már nem finanszírozta az állami költségvetést, illetve a központi intézményeket. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak azonban az is feltétele, hogy mindezt tételesen rögzítse a jegybanktörvény - emelte ki az MNB elnöke.

Járai Zsigmond kifejtette: a szabályozás fontos része, hogy ki vehet részt a legfőbb monetáris döntéshozó testületben, milyen összeférhetetlenségi kritériumokat kell alkalmazni tagjai számára. Rendelkezni kell arról, hogy kik hány évig lehetnek tagjai a monetáris tanácsnak. A kinevezési gyakorlat nem változik, vagyis a jövőben is a jegybanktanács - azaz későbbi nevén a monetáris tanács - tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, mandátumuk azonban várhatóan hat évre szól majd. Így mandátumuk átnyúlik egy parlamenti cikluson.

Az MNB pénzügyi függetlenségének alapja, hogy a törvény szerint az összes pénzügyi eszközt biztosítani kell a jegybank számára a monetáris feladatok ellátásához. A jegybanknak teljesen függetlennek kell lennie abban a vonatkozásban, mikor, milyen módon interveniál a pénzpiacon. A törvényi változtatásokhoz kell igazítani a jegybank belső szerkezetét is. A módosítások alapján a jövőben az MNB legfőbb monetáris döntéshozó szerve a monetáris tanács lenne, amely kéthetente ülésezik, azaz folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzpiacot - húzta alá az MNB elnöke. Ez azt feltételezi, hogy a monetáris tanácsnak a tagjai ha nem is főállású, de az MNB-vel munkaviszonyban álló személyek lesznek. Az összeférhetetlenség kritériumait úgy kell szigorítani, hogy a monetáris politikát meghatározó szerv tagjainak csak igen szűk körű, legfeljebb kutatási és oktatási külső tevékenységet engedjen a törvény.

Egy átmeneti szabály rendezné a már beválasztott jegybanktanács-tagok tevékenységét, amely kimondaná, hogy mandátumuk lejártáig azok az előírások vonatkoznának rájuk, amelyek alapján beválasztották őket a testületbe - ismertette Járai Zsigmond. Az MNB elnöke szerint a belső tagok előnye az, hogy több információhoz jutnak, belülről látják a jegybank működését. Járai Zsigmond elmondta: a belső apparátust viszont az igazgatóság irányítaná. Az elnökön és az elnökhelyettesen kívül a köztársasági elnök által kinevezett igazgatósági tagok lennének e testületben. A módosítás kitér arra is, hogy a jövőben az MNB gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd a jegybank független külső könyvvizsgálója mellett. - Személy szerint támogatom azt a javaslatot, hogy a mostani politikai pártok által delegált személyekből álló felügyelőbizottság helyett az Országgyűlés ellenőrző szerve, a számvevőszék lássa el az MNB ellenőrzését - mondta Járai Zsigmond.