Éppen az 1999-ben a magántőke áramlásának 85 százalékát adó működőtőke mozgása élénkült csupán kismértékben. Ráadásul az utóbbi forrás közel kétharmada néhány nagy tőkeimportőr országban összpontosult.
A fejlődő országokba irányuló magántőke-áramlás még 1999-ben is -- 216 milliárd dollárral -- jóval az ázsiai válságot megelőző szintje alatt maradt. A források 56 százalékát az öt legnagyobb fogadó országba irányították a befektetők. A közvetlen befektetéseknek pedig 64 százaléka összpontosult ezekben az államokban. Pedig a kilencvenes évek folyamán megfigyelhető volt, hogy a kisebb feltörekvő gazdaságok egyre intenzívebb bekapcsolódása a globális munkamegosztásba kiszélesítette a jelentősebb tőkeimportőr országok körét.
A feltörekvő gazdaságokba irányuló portfólióbefektetések felívelő trendje 2000-ben sem tört meg. Ezek összértéke már 1999-ben is az előző évi kétszeresére, 34 milliárd dollárra növekedett.
Az adóssággeneráló finanszírozás terén a kötvénykibocsátás intenzitása jelentősen megnőtt 1999-hez képest. Pedig a befektetők megerősödött bizalmát jelző alacsonyabb kamatfelárak miatt a feltörekvő országok már a megelőző évben is szívesebben választották a kötvénykölcsönt a bankhitel helyett.
Az intézményi források szerepe már 1999-ben csökkent a válságot követő időszakhoz viszonyítva. Ám még ekkor is a kelet-ázsiai államok kapták a kedvezményes kölcsönök legnagyobb részét.
Magyarország épp a feltörekvő piacok egyes szegmenseit érintő erősebb portfóliótőke-áramlásból maradt ki. Míg 1999-ben még jelentősen emelkedett a forrás szerepe a finanszírozásban, a 2000. évben -- a tőkepiacok évtizednyi történetében először -- kiáramlást kellett regisztrálni.
Jobban koncentrálódik a működőtőke
A feltörekvő országokba áramló magánforrások növekedése 2000-ben elmaradt az érintett államok gazdaságának és külkereskedelmének bővülésétől -- áll a Világbank most közzétett előzetes jelentésében.
