A Munka törvénykönyvének az Országgyűlés elé már beterjesztett legutóbbi módosítási javaslata is foglalkozik a részmunkaidős alkalmazási formával: az európai uniós jogharmonizációnak megfelelően határozott tiltást fogalmaz meg a részmunkaidős alkalmazás miatti hátrányos megkülönböztetésre, elősegíti a teljes és a részmunkaidős alkalmazási forma közötti átjárást.
A törvénymódosítási javaslatról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megtartott vitára készített minisztériumi előterjesztés utal a részmunkaidős foglalkoztatás jelenlegi akadályaira is. Ezek között az előterjesztés megemlíti például azt, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást valamennyi munkavállaló után meg kell fizetnie a munkáltatónak, tehát ha egy teljes munkaidős dolgozó helyett két részmunkaidőst alkalmaz, ez kétszeres egészségügyi hozzájárulást jelent.
Az előterjesztés szerint, mivel a kormányprogram az egészségügyi hozzájárulás fokozatos csökkentését, megszüntetését irányozza elő, ennek során figyelembe kell venni a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésére vonatkozó igényeket is.
A másik akadály jelenleg az tárca szerint, hogy a minimálbérnél alacsonyabb kereset esetén a nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati időt is ezzel arányosan számítják. Hosszabb idejű részmunkaidős, így gyakran a minimálbér alatti munkáknál tehát nem érhető el a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő. Az előterjesztés szerint ezt a problémát is meg kell oldani.
Szakértők szerint a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb aránya azért is szükséges, mert így többen osztozhatnak a munkaidő alapon, azaz ugyanannyi munkahely esetén is magasabb lesz a foglalkoztatottság, a foglalkoztatottsági ráta.
A részmunkaidős alkalmazás révén jobban összeegyeztethetők a családi, képzési feladatok a munkahelyi elfoglaltsággal. A magyarországi keresetek ugyanakkor még túl alacsonyak ahhoz, hogy részmunkaidőben is elfogadható szintű jövedelemhez jussanak a dolgozók. Erre a problémára az ad majd megoldást, ha a magyarországi keresetek, a teljesítményekkel együtt fokozatosan felzárkóznak az európai uniós szintre - vélik a témakör szakértői.
Egy 2001-es kiadvány szerint az Európai Unió átlagában 18 százalékra tehető a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, Magyarországon ez az arány 2 százalék körüli. Az EU-ban elsősorban a nők élnek a részmunkaidő adta lehetőségekkel.
Jöjjön a részmunkaidő - az atipikus foglalkoztatásé a jövő?
A kormány hamarosan áttekinti, hogy milyen módon bontsák le a nagyobb arányú részmunkaidős foglalkoztatás előtti akadályokat, mondta Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
