Legutóbb 2002-ben voltak jelentős változások több állami cégnél az MSZP választási győzelme után, várhatóan hasonlóra készül most a Fidesz is. A jelenlegihez hasonló helyzetben elsősorban az állami cégek vezetői kezdhetnek lassan csomagolni irodáikban, de a tőzsdei cégek igazgatóságaiban és felügyelőbizottságaikban sincsenek biztonságban a tagok.
Komoly változások voltak 2002-ben
Nyolc éve a szocialisták választási győzelme után többek között új vezérigazgató került a Magyar Posta, az akkor még létező Postabank és a Magyar Fejlesztési (MFB) élére. A GYSEV esetében a kormányváltás után választották külön az elnöki és a vezérigazgatói szerepkört. Ezek mellett változás volt például a Malév és az Antenna Hungária vezetésében is.
Hasonló folyamat mehet most is végbe: azok a cégek, melyek még állami tulajdonban vannak, könnyen új vezetőséget kaphatnak. Így például nem érezheti biztonságban helyét Erős János, az MFB vezérigazgatója vagy Mártha Imre, a Magyar Villamosművek (MVM) feje. A kormányváltás áldozata lehet még például Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, vagy Varga László, a cég elnöke.
Az még kérdés, hogy az új kormány belefog-e a közösségi közlekedés átalakításába, ez esetben nem érezheti magát biztonságban Andrási Miklós MÁV-elnök, vagy Kocsis István BKV-vezér sem. Bár utóbbi cégnél minden bizonnyal csak az őszi önkormányzati választásokat követően lesznek cserék, ha egyáltalán lesznek.
Az állami tulajdonú cégek mellett könnyen lehetnek változások a részben állami tulajdonú vállalatoknál, illetve a stratégiai fontosságú cégeknél, melyeknek vezetőségébe az állam delegálhat tagokat. Így például választások környékén gyakran cserélődik a fontosabb tőzsdei cégek igazgatósága vagy felügyelőbizottsága.
Járaiék hamarosan a Molban lehetnek
A múlt héten jelentették be, hogy a Mol igazgatósága többek között Járai Zsigmond és Parragh László beválasztását javasolja a testületbe. A cég igazgatóságának három tagja, Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő lemondási szándékát jelezte a testületnek, amely az április 29-én tartandó éves rendes közgyűlés végeztével válik hatályossá.
A most lemondott három ember egyébként éppen a 2002-es parlamenti választások után került be az olajcég igazgatóságába, ugyanakkor, amikor Kupa Mihály a Mol felügyelőbizottságának tagja lett.
"Nehéz lenne titkolni, hogy ez a lépés már a közelgő kormányváltás miatt született. Járai Zsigmond esetleges bekerülése az igazgatóságba azt jelzi, hogy a Fidesz-kormány politikájában stratégiai szerepet szánhat a Molnak" - mondta az mfor.hu kérdésére Gyulai Attila, a Political Capital politikai elemzője.
A szakember szerint egyébként az teljesen természetes folyamat, hogy az állami tulajdonú cégek és a stratégiai fontosságú vállalatok élén változás következik be a kormányváltás után. "Ez nem magyar sajátosság, az Egyesült Államokban például új elnök érkeztével a teljes apparátust lecserélik a legalsó szintig" - teszi hozzá Gyulai Attila.
Jutalmazás és könnyebb együttműködés
A Political Capital elemzője szerint a hasonló változásoknak több oka is van: "Nyilván munkát kell adni azoknak, akik az ellenzéki szerepkörben is kitartottak a párt mellett, másrészt a kormány mindig szeret olyan emberekkel dolgozni, akiket ismer" - véli Gyulai Attila. Szerinte nem is feltétlenül rossz dolog, ha ezeknek a fontos cégeknek az élén olyan személyek állnak, akik hatékonyan tudnak együttműködni a mindenkori kormánnyal.
A Political Capital elemzője hozzátette: a hasonló váltásokból mindig ügyet lehet csinálni, a mindenkori ellenzék mindig megvádolja a kormányt, de ennek sosincs semmilyen hatása. "Ez egy teljesen természetes folyamat, ami ilyenkor történik, minden választás után ugyanez megy végbe" - vélekedik Gyulai.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
