4p

Modellünk alapján megoldhatja úgy a kormány a belengetett járulékcsökkentést, hogy azért nem kell nagy költségvetési kockázatot sem vállalnia.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég árulta el, hogy az élőmunkára rakódó járulékok csökkentését tervezi a kormány reagálva a mára kialakult munkaerőpiaci helyzetre, ezzel pedig végre beérni látszik a szakszervezetek évek óta tartó, erre irányuló "ostroma".

Mennyibe kerül a dolgozó?

A munkavállaló a bruttó béréből

  • 16 százalék személyi jövedelemadót,
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot,
  • 7 százalék egészségbiztosítási járulékot
  • és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot fizet.

A munkaadó a bruttó bérre számolva

  • 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (ez a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék),
  • 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizet.

Értelemszerűen a nyugdíjjárulékok a nyugdíjbiztosítási alapba, míg az egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosítási alapba vándorol, a szociális hozzájárulási adó (szocho) döntő része felosztásra kerül a két kassza között (együtt a tb-alap), egy kis része pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba megy. A 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig az oktatási területre kerül.

Ebből kiindulva már látszik, hogy a járulékcsökkentés nem annyira egyszerű feladat, mint az elsőre tűnik. A tb-alapok egyensúlya ugyanis sarkalatos pont, melynek megteremtése az elmúlt évek intézkedéseinek eredménye. Az idei költségvetés szerint a tb-alapokba várhatóan 4 229 milliárd forintnyi szocho jut majd, melyen 156 milliárdos lyukat üthet számításaink szerint a szocho egyetlen százalékpontos csökkentése is.

Arról sem szabad ugyanakkor megfeledkezni, hogy a járulékcsökkentés pozitív hatásain nyer is a költségvetés. Ha ugyanis a vállalkozások a bérek emelésére fordítják a járulékcsökkentéssel nyert összeget, akkor a magasabb nettó bérek növelik a háztartások vásárlóerejét, így áfa formájában visszakerül a járulékoknál kiengedett pénz.  A probléma azonban az, hogy ezt nehéz lenne átsorolni a tb-alapokba, ezért az optimális az, ha úgy engednek ki a tb-alapból pénzt, hogy az más hatások eredményeként vissza is kerüljön.

Egyszerűbben, a szociális hozzájárulási adó soron megjelenő költségvetési bevétel három tényező szorzata: a foglalkoztatottság, a bérek és a szociális hozzájárulási adó mértéke.

1) Először is megvizsgáljuk, mit okozna egy nagyobb mértékű járulékcsökkentés, vagyis ha a 27 százalék helyett csak 20-at kellene fizetnie a bruttó bérre a munkaadónak.

Az így kiesett több mint 920 milliárd forintot úgy lehetne ellensúlyozni, ha a foglalkoztatottság tavalyi évivel megegyező mértékű (2,6 százalékos) növekedése mellett a bruttó bérek 31,6 százalékkal emelkednének, amire vajmi kevés esély mutatkozik. Viszont még egy nagyobb mértékű,

5 százalékos foglalkoztatottságbővülés esetén is 28,5 százalékos béremelésre lenne szükség. Vagyis a drasztikus járulékcsökkentést ez alapján elvethetjük.

2) Egy jóval szelidebb mértékű csökkentést azonban könnyedén elviselhet a költségvetés. 2 százalékponttal 25 százalékra mérsékelnél a szochót, akkor az kicsivel nagyobb mint 300 milliárdos lyukat ütne a büdzsén, viszont az elmúlt évek alapján reális gazdasági folyamatok bőven tudnák annyira ellensúlyozni, hogy a jelenlegi szintű bevétel érkezzen a tb-alapokhoz.

Ehhez a 25 százalékos szocho mellett 2,6 százalékos foglalkoztatottság-bővülésre lenne szükség, ami nagyjából 100 ezer új dolgozót jelentene, ráadásul 2015-ben 2,6 százalékkal lett több foglalkoztatott hazánkban. Emellé pedig 5,2 százalékos - szintén nem kiugró mértékű - átlagos bérnövekedési ütem szükségeltetne.

Mindezek alapján úgy tűnik, a jelenlegi körülmények között és gazdasági folyamatok mellett

egy kismértékű, 2 százalékpontos járulékcsökkentést könnyedén végre lehet hajtani anélkül, hogy különösebben megterhelné a költségvetést.

A kérdés csak az, hogy ezzel megelégednek-e a munkáltatók, a szakszervezetek és ezzel el rá lehet-e lépni a munkaerőpiaci problémák megoldásához vezető útra.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!