A Katrina és az olajár
Táncol a szélben az olajár
A katasztrófák következtében az olajtermelők pénztárcája is vastagodik, hiszen a növekedő nyersanyag-szükségletek miatt "a csillagos égig" növelhetik az árakat.
[ajanlo=552][igazitas=left/] A Katrina esetében az olajár emelkedésének oka volt az is, hogy az Egyesült Államok több stratégiai jelentőségű olajfinomítója megsérült és termelésképtelenné vált a Mexikói-öbölben. A másik tényező a vészhelyzetek pszichológiai hatása. A katasztrófa hírére az olajtermékek napi jegyzési árai megugranak, ugyanis ilyenkor nagyobb a vásárlási szándék, mindenki "erőteljesebb biztonságra" törekszik.
"Az ellátás zavarai manapság jobban hatnak az olajtermékek tőzsdei jegyzésárára, ugyanis az olajiparban - más szektorokhoz hasonlóan - az elmúlt években hatékonyabb lett a termelésben a készletgazdálkodás, kisebb a készletezés, az elmúlt években csökkent a raktárra termelés" - nyilatkozta az mfor.hu-nak dr. Kántor Sándor, a Mol Rt. kommunikációs vezetője.
"A globalizációnak köszönhetően azonban a lokális események okozta kapacitáshiány távoli régiók tartalékaival pótolható" - tette hozzá. A Rita nevű hurrikán előszelére napok óta ismét emelkedik az olajtermékek ára.
A kockázat a biztosítóé
Magyarország klímája földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően kiegyensúlyozott - akár szomszédainkhoz viszonyítva is -, ezért a vállalati szektor kockázatai a viharkárokban ki is merülnek, tudtuk meg Gidró Istvántól, a Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozatának elnökétől. A vállalati szektor vagyonbiztosítási szerződései a tűzvédelem mellett 99 százalékban tartalmazzák a katasztrófa okozta károk térítését is.
"Térségünkben a szélvihar ritkán okoz ipari katasztrófát. Ha mégis előfordul ilyesmi, a biztosítók megtérítik a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan, balesetszerű fizikai károsodását" - tette hozzá. A szolgáltatást nyújtó cégek minden vállalati vagyonbiztosítás esetében viszontbiztosítási módszert alkalmaznak annak érdekében, hogy - a több tíz- vagy akár százmilliárdos méretű vagyoni kockázatok miatt - ne léphessen fel kifizetési gond.
Magyarországon legutóbb a 2001-es tiszai árvíz idején adódott katasztrófaközeli állapot: ekkor 11 ezer embert kellett kitelepíteni, majd visszaköltöztetni lakóhelyére. A vészhelyzet kezelésére az állam mintegy 60 milliárd forintot költött - nyilatkozta az mfor.hu-nak Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi főigazgatóság helyettes szóvivője.
A védekezés és a kárrendezés minden szerencsétlenség esetén az önkormányzat szerveire épül. A hivatalok a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyi szakemberei segítségével szervezik meg az evakuálást, a mentést, illetve a kárrendezéssel kapcsolatos feladatokat.
Ugyancsak az ő kompetenciájuk a vészhelyzetet megelőzően listát készíteni a kitelepítés lehetséges útvonalairól, és a segítségül hívható, szállításban, mentésben jártas cégekről.
Nagy Vajda Zsuzsa
