A 2002-2004 közötti időszak nyertesei a jövedelem emelkedése szempontjából egyértelműen a közalkalmazottak lesznek, de a nyugdíjasok is nagyjából kétszer akkora reáljövedelem emelkedésre számíthatnak, mint a versenyszférában dolgozók. Ezáltal ebben az időszakban enyhülnek a korábbi években létrejött aránytalanságok.
Már 2002 szeptemberétől adómentessé válik a minimálbér, s 2003-tól tovább változik a jövedelmek adó- és járulékterhelése. Az adócsökkentés keretében megemelik a személyi jövedelemadó sávhatárait, ugyanakkor szűkítik az igénybe vehető kedvezmények körét. A munkavállalótól levont egyéni járulék mértéke a mostani 11%-ról várhatóan 17%-ra emelkedik, miközben évi 1500 forinttal csökkentik – így három év alatt megszüntetik – az egészségügyi hozzájárulást. Az intézkedések összességében várhatóan kissé mérséklik a háztartások jövedelmének összes terhelését, de változik ennek szerkezete: a járulékterhelés nő, az adóterhelés csökken.
A háztartások bruttó megtakarítási rátája 2000-ben 7% alá csökkent, majd emelkedésnek indult. A megtakarítási ráta növekedése elsősorban az emelkedő reáljövedelem következménye, hiszen egyre több háztartás kerül olyan fogyasztási szintre, amikor már igényei kielégítéséhez nem szükséges többlet jövedelmét azonnal fogyasztásra költeni. Ez a tendencia várhatóan a következő években megerősödik, hiszen a közszférában és a nyugdíjasok körében is nagy mértékben nő a reáljövedelem.
Ezzel szemben a nettó megtakarítási ráta stagnálása várható, hiszen a háztartások a támogatott lakáshitelezés tág lehetőségeit igénybe véve nagyon dinamikus hitelfelvételt folytatnak. A háztartások nettó pénzügyi vagyona a 2001. végi 6640 milliárd forintról 2004 végére közel 9000 milliárd forintra nőhet. Ugyanakkor a tartozásállomány a 2001. év végi 940 milliárd forint közel háromszorosát is elérheti az időszak végén.
Kereslet és megtakarítás a lakosság körében
2002-2004 közötti időszakban a belföldi kereslet ezen belül a fogyasztói kereslet dinamikus növekedésére lehet számítani. A háztartások fogyasztása az 1997 óta eltelt 4 év alatt összesen 17,4%-kal, vagyis évi átlagban 4,1%-kal bővült, s 2001-ben már meghaladta a rendszerváltás előtti utolsó év, 1989 szintjét - derül ki a GKI Rt. középtávú előrejelzéséből.
