A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az orosz katasztrófavédelmi tárcánál a Fehéroroszországot elkerülő vasúti olajszállítás biztonsági problémáit boncolgatták, ám úgy látták, hogy nincs elég megfelelően karbantartott tartály. (Moszkvai elemzők szerint az orosz olajat vasúton az ukrajnai Brodiba szállíthatnák, ahol már betölthetnék a Barátság Magyarországot és Szlovákiát ellátó, déli ágába.)
A Vedomosztyi megerősítette, hogy az állami Tranysznefty csőmonopólium a szaktárcákkal együtt vizsgálja a Primorszk kikötőjébe vezető balti vezetékrendszer éves kapacitásának növelését 120 millió tonnára a mostani 75 millió tonnáról. Ez Viktor Hrisztyenko energiaipari miniszter szerint két-három évet vehet igénybe.
Oroszország fenn akarja tartani az újévtől Fehéroroszországra is kiterjesztett olajexportvámját, amit pénzbeli támogatással kompenzálna négy éven át Minszk számára - írta a Vedomosztyi, amely szerint az orosz büdzséből folyósítandó szubvenciót Fehéroroszország gazdasági reformokra fordíthatná.
A tizenkét éves vámvita
Fehéroroszország viszont ennek az exportvámnak a visszavonását követeli, cserében az Európának szánt orosz olajra kirótt tranzitdíj visszavonásáért. Ez az exportvám ugyanis lecsapolja az (eddig vámmentesen kapott) orosz nyersolajból a fehéroroszországi finomítókban készült olajtermékek nyugati eladásából befolyó jövedelmeket.
Egy 1995-ös vámuniós megállapodás szerint Oroszországot 85 százalék illette meg abból a vámból, amelyet Fehéroszország a szóban forgó olajtermékek nyugati exportja után beszedett. Ezt az exportvámot Fehéroroszország 1998-tól nem osztotta meg többé Oroszországgal, és 2001-ben felbontotta az osztozási megállapodást. Fehéroroszország újév hajnalán az olajtermék-exportvám megfelezését ajánlotta a vámuniós sémához való visszatérés keretében. Orosz tisztségviselők az óév végén azt mondták, hogy egy 70-30 százalékos osztozkodás elfogadható lenne.
