2001. január 30. 11:00

A jó környezeti stratégia nem feltételez átlagon felüli anyagi forrásokat -- derül ki a davosi világgazdasági fórum alkalmából publikált tanulmányból.

A környezeti fenntarthatósági index segítségével a jövőben jobban számszerűsíthetők a környezeti döntések következményei. A listát Finnország vezeti, Magyarország 21. helyezését a természet viszonylag szerény mértékű kizsákmányolásának köszönheti.

A gazdag országokban a környezeti kihívásokra választ adó szociális és intézményi kapacitás természetesen fejlettebb, ám jobban igénybe veszik a természetet. Azonos jövedelemszinten is adódnak azonban óriási különbségek az egyes államok indexei között. Ez azt jelzi, hogy szerény erőforrásokkal is lehet jól és sok pénzből is lehet pazarlóan gazdálkodni a környezeti fenntarthatóság érdekében. A döntések során eszerint a közhiedelemmel ellentétben nem kerülnek egymással szembe a környezet és a gazdasági növekedés szempontjai, következtetnek a tanulmány szerzői, a davosi fórum illetékes munkacsoportjának, valamint a Yale, illetve a Columbia egyetem környezeti központjának kutatói. A szakemberek azt remélik, hogy az index az első lépés a környezeti döntések analitikusabb megalapozásának irányába. A számszerűsítés megkönnyíti a gyenge pontok felderítését, az alkalmazott politikák értékelését, továbbá a környezeti és gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat vizsgálatát.

Az index 22 mérőszám átlaga, melyek között például a víz- és levegőminőség, a hulladékgazdálkodás, a szabályozás nemzetközi elkötelezettséget minősítő mutatója szerepel. Az értékeket statisztikai módszerekkel összehasonlíthatóvá tették, majd öt kategóriába csoportosították a kutatók. Ezek a környezeti rendszerek (levegő, termőföld stb.) állapota, ezek igénybevétele a szennyezés vagy a művelés által, az adott társadalom kitettsége a környezeti változásoknak például a különféle fertőzések formájában, a szociális és intézményi kapacitás a környezeti kihívások leküzdésére, valamint a bolygónk feletti "globális gondnokságban" való részvétel képessége.

A rangsor élén Finnország áll, a képzeletbeli dobogón Norvégia és Kanada kapott még helyet. Északi nyelvrokonainkat elsősorban az intézményi és környezeti rendszer állapota emeli más államok fölé, ám például a természetet jobban igénybe veszik, mint akár Magyarország. A fejlett ipari országokban általában jellemző a környezet nagyfokú kihasználtsága. A jellemző mutató Finnországban 58, Németországban 35, Japánban 25, Belgiumban 10, míg Magyarország 64 pontot kapott a 100-as skálán.

Hazánk a környezet emberekre veszélyes káros hatásainak kivédésében a fejlett országok szintjén áll, és a környezet állapota sem túl rossz. A gyenge pontot a szociális és intézményi rendszer fejletlensége jelenti. A rendszerváltó gazdaságok közül csupán Szlovákia előzi meg Magyarországot, északi szomszédunk a 18. helyen áll. Az első 35-ben van Csehország, Szlovénia és a balti államok, de még Oroszország is, míg Lengyelország csupán az 58. a sorban.

Lépj velünk a növekedés útjára! Kockázati tőke, közösségi finanszírozás / crowdfunding, gyakorlati tapasztalatok hazai és nemzetközi nagyágyúktól és startupperektől! Ismerd meg a legújabb finanszírozási lehetőségeket és a startup-ökoszisztéma fejlődési irányait és lehetőségeit!

Finanszírozás 2019 - startuppereknek kedvezmény, 25 év alattiaknak ingyenes! Részletek és jelentkezés