A lex Mol néven emlegetett jogszabály révén az állam jogi eszközökkel szűkíti azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai vagy vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány az előterjesztéssel a magyar olajtársaság részvényeinek az ÖMV általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a ma szavazás előtt az MSZP egy olyan módosító indítványt készül benyújtani a Parlamentnek, mely a stratégiai vállalatok vezetőinek eltávolításához csak abban az esetben határoz meg 75 százalékos többséget, ha a menedzsment meghatározott időre áll megbízásban. A módosításra Puch László MSZP-s képviselő szerint azért van szükség, mert a jelenlegi törvényjavaslat extrém helyzetekben akár a cégvezetés bebetonozását is jelentheti.
A két cég és az osztrák, illetve magyar politikusok közötti kommunikációs csata eközben nem csitul. A kormány képviselői állítják, a tervezett jogszabály összhangban van az uniós normákkal, ám Charlie McCreevy belső piaci biztos azt írta Kóka Jánosnak: „ha a magyar hatóságok által jelenleg tervezett lépések vagy jogszabályok akadályokat gördítenek a Mol iránt érdeklődő más tagországbeli "gazdasági tényezők" elé, akkor "arra kényszerülök, hogy a most folyó bírósági eljárás végkifejletig történő folytatását javasoljam a bizottságnak".
Ezt követően hétvégi nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc engedékenyebb hangot ütött meg, azt mondta a Financial Timesnak, hogy Magyarország el kívánja kerülni a konfliktusokat az EU-val a lex MOL kapcsán, s az uniós szabályokkal összhangban kell a törvényt megalkotni. Ha kell a mostani jogszabály tervezeten módosítani fognak. Kifejtette ugyanakkor, hogy más uniós tagállamokhoz hasonlóan Magyarországnak is joga van az egyes gazdasági szektorok megvédéséhez.
