2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Akár ötmilliárd euróra rúgó büntetést is fizethet Ausztria azért, mert nem tudja teljesíteni a légköri felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentését előirányzó kiotói jegyzőkönyvben számára meghatározott célt - állapította meg az osztrák számvevőszék belső vizsgálata.

A kitűzött feladat értelmében az alpesi országnak 2008 és 2012 között 13 százalékkal kellene visszafognia a melegházhatást kiváltó mérgező gázok - főleg a szén-dioxid - éves emisszióját az 1990-es szinthez viszonyítva. A keddi sajtóban közölt adatok azonban azt mutatják, hogy a kibocsátás 1990 és 2006 között éppenséggel nőtt, méghozzá 15 százalékkal, és a légkörbe jutott gázok mennyisége az időszak végére 91,1 millió tonnát tett ki éves összesítésben (1990-ben még csak 79,2 millió tonnát).

Hogy a kiotói célt elérje, az országnak hozzávetőleg 23,3 millió tonnával kellene csökkentenie a légköri szennyezést, azonban egyre többen vonják kétségbe - a számvevőszék szakértőit is beleértve -, hogy erre képes lesz.

A számvevőszék úgy becsülte, hogy a célkitűzés teljesítésének elmulasztásáért akár ötmilliárd eurós büntetést is kiróhatnak Ausztriára 2008 és 2012 között. A kormány azt tervezi, hogy hétmillió tonna szennyezést külföldön eszközölt "zöldberuházásokkal" vált ki, a célra 400 millió eurót kíván szánni. A legnagyobb mérgezőgáz-kibocsátó szektorok az ipar (27,8 százalékos aránnyal), a közlekedés (25,5), az energiatermelés (17,0) és a hőszolgáltatás (15,6).

Josep Pröll környezetvédelmi miniszter a keddi Kurierban megjelent interjújában úgy nyilatkozott, hogy a maga részéről még megvalósíthatónak tartja a kiotói vállalást, még ha nehézségek árán is. Ám ehhez szükség lenne egy olyan klímavédelmi törvényre, amely szigorú követelményeket és büntető szankciókat egyaránt megfogalmaz.

Szerinte ugyanis a problémák részben abban gyökereznek, hogy sem a szövetségi kormányzat, sem a tartományok nem tesznek eleget a kötelezettségüknek. Az utóbbiak különösen a hőszigetelési előírások, illetve építési támogatások betartásával adósak.

A 2002-ben lefektetett rendszer értelmében a környezetvédelemért viselt felelősség több szövetségi minisztérium és a tartományok között oszlik meg. Az akkori rendelkezések egy részét a szakemberek már idejétmúltnak tekintik, annál is inkább, mert hatékonyságukat nagyban tompítja, hogy megkerülésükért nem szabható ki büntetés.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!