Többen tartanak a tb-járulékok magánbefektetők általi lefölözésétől, ám a tervek szerint a profit mértéke csupán két százalék lehet, de arról egyelőre nem döntöttek, hogy a tulajdonosok mikor vehetnek ki először nyereséget a pénztárból.
A tervek szerint januárban az OEP-utódként megmaradó Egységes Nemzeti Kockázatközösségi Alap mellett megyénként, valamint a fővárosban és Pest megyében létrejövő 22 egészségpénztár kisebbségi tulajdonjogának az értékesítését azonnal meghirdetik. A jelentkező befektetők szakmai előminősítése után bizottság dönt arról, ki vehet részt a 49 százalékos tulajdonszerzés árlicitjén.
A tb-járulék fejében nyújtott egészségügyi ellátások díját a díjtételbizottság állapítja meg. A bizottságban a pénztárak mellett részt vesznek az orvosi szakmák képviselői, valamint a pénzügyminiszter és az egészségügyi miniszter, akinek egyetértési joga lesz. Meghatározzák az egyes beavatkozások igénybevételi szabályait és a gyógyítási protokollokat, így a beteg tisztában lesz azzal, hogy mi jár neki a járulék fejében.
Ez teremti meg a kiegészítő biztosítások alapját. Az ajánlott díjtételtől csak fölfelé térhetnek el az egyes pénztárak. Előfordulhat ugyan, hogy egy kórteremben több pénztár páciensét kezelik majd, ám valamennyiüknek ugyanazt az egészségügyi ellátást kell kapniuk, csak a járulékos szolgáltatásokban lehet eltérés, írja a Világgazdaság.
