A britek dolgoznak a legtöbbet az EU-ban, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy Nagy-Britannia gazdasága növekedett a leggyorsabban az elmúlt évtizedben a tagállamok közül.
Az Európa Bizottság azonban meg akarja állítani ezt a folyamatot. A brit vállalatoknak, ha érvényesül az uniós döntőbírák akarata, megszűnik eddigi kivételezett helyzete, és hamarosan alá kell vetniük magukat az Uniós munkaidőt szabályzó direktívának.
A szigetország az egyetlen, amelyben növekedett az elmúlt tíz évben a munkaidő. Eközben az Unió 48 órában maximalizálja a munkaidőt. Az alkalmazottak ugyan egyénileg dönthetnek arról, hogy kivonják magukat a 48 órás direktíva alól: a briteknek rendkívül magas arányban esnek ez alá az elbírálás alá.
Közel egyharmada lépi át az ország munkavállalóinak az Unió által megszabott maximumot. Mint azt az EU szociális bizottsága véli, nem teljesen önszántukból, hanem a brit vállalatok vezetőinek nyomására.
Anna Diamantopoulou, az EU szociális- és munkaügyeinek biztosa az opt-out, azaz kilépési rendszer eltörlését, de legalábbis átalakítását fontolgatja, hogy ezzel megmentse az Unió hatalmaskodó főnökeik nyomásától az angol sztahanovistákat.
A brit politikusok egyetértenek azzal, hogy pontosabban meg kell határozni, illetve szűkíteni kell, mire használható a 48 óra túllépésére lehetőséget adó opt-out rendszert, és erre felkérték Diamantopoulou-t.
Az Economist elemzője szerint a jövő őszi határidővel lezajló vizsgálattól azt is remélik a brit vezetők, hogy addig sem fognak az opt-out teljes eltörléséről dönteni, ami haladékot ad az ország szárnyaló gazdaságának, mielőtt a dolgozók munkaóráinak csökkentésére sor kerülne.
Korlátozná az EU a fokozott túlórázást
A britek dolgoznak a legtöbbet az EU-ban, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy Nagy-Britannia gazdasága növekedett a leggyorsabban az elmúlt évtizedben.