4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az 1900-as évek elején egy szentendrei árva cukrásztanuló, Szamos Mátyás karrierjével kezdődött a Szamos Marcipán hírneve. Az elmúlt 10-15 évben a munkaügyi területeken is dinamikus bővülést felmutató vállalat HR-igazgatóját, Kelényi Ádámot kérdezte az mfor.hu.

Családi háttértámogatás és a marcipángyártás toborzási buktatói

Vállalati kultúra a Szamosnál

A Szamos Marcipán családi cégként indult és napjainkban is az. A családtagok a tulajdonosi tanácsadó testületen keresztül napi szinten részt vesznek a stratégiai irányvonalak megalkotásában, az ellenőrzésben. Éves terveket határoznak meg, az export bővítésben, a termékfejlesztésben és az arculat alakításában vesznek részt elsődlegesen. A HR-politika terén is elsősorban a HR-irányvonalakban, a béremelésekben, a bérsturktúra kialakításában döntenek kiemelten. "Leginkább a nagy hatással járó döntésekben játszanak szerepet, hiszen fontos, hogy megadják számunkra az irányvonalakat, a vállalati kultúra terén is"  - mondja a HR-vezető.

A Szamos család elsődleges üzenete a dolgozók és a piac számára egyaránt a minőségi termékek gyártása. Saját szervezeti hitvallást, minőségpolitikát dolgoztak ki, amelyet egyoldalas összefoglalóban minden szervezeti egységnél kitűztek. A szakember szerint ezekkel a minőségi elvárásokkal mindenkinek tisztában kell lennie, kivétel nélkül. E nélkül ugyanis nem lehetne garantált a folyamatos, magas szintű produktivitás, így nem lenne esély az újabb sikerekre sem. "Amit a kezünkből kiadunk munkát azzal nem fordulhat elő, hogy elégedetlen legyen a vevő, az ugyanis mindannyiunk számára kudarc lenne" – tette hozzá Kelényi Ádám.  

Toborzás – kis buktatókkal

A toborzás terén a Szamos Marcipánnak különösen nagy gonddal kell kiválogatnia a munkaerőt: a marcipán-gyártáshoz elsősorban kézügyesség szükséges. A toborzás során alapvetően Pilisvörösvár és környékéről jön a munkaerő, de lévén, hogy 3 százalékos a helyi munkanélküliség és túlkínálat van az állások terén, így kicsi a merítési lehetőség a toborzás során. Alapvetően a kézügyesség nem okoz gondot, a betanítási folyamat 2 hét, ami alatt kiderül, hogy valaki túl monotonnak találja-e a munkakört, vagy nincs olyan kézügyessége, amely a marcipán-készítésnél elvárt lenne. "Tapasztalataink szerint nagyon jól betanítható a gyártási folyamatban való részvétel. Túlnyomó részt hölgyek dolgoznak a gyárban, ahol 120 fő készíti nap mint nap a finomságokat. A termelés nem futószalag, hanem márványasztalok mellett történik, ülő munka formájában, 8 órás munkarendben."  

Tudni kell, hogy a cégpolitika a piaci igényeknek megfelelően a marcipán-gyártásról egyre inkább a praliné és cukrász-sütemények gyártására tevődik át, ami önmagában egyre inkább cukrász-végzettséget, vagy ilyen jellegű munkatapasztalatot feltételezne. Ezen a téren a cégnél tapasztaltak szakképzett munkaerőhiányt. Elsődleges erőssége ugyanakkor a cégnek, hogy helyben és mindenek előtt hosszú távú munkalehetőséget kínál a munkavállalók számára egy-egy új megüresedő pozíció esetén, így nem véletlen, hogy a gyártó asztalokhoz történő toborzást helyi kábeltévén és újságban hirdetik.

Nem úgy, mint a szellemi dolgozók toborzása terén, ahol a komoly elvárások miatt nehézségekbe ütköztek az utánpótlás-biztosításban. "Ezt a problémát végül kiválóan orvosoltuk az internetes hirdetési felületek kihasználásával, amelyeknek köszönhetően ma már nem jelent problémát, ha új munkaerőt kell felvennünk valamilyen irodai munkakörbe" - tette hozzá Kelényi Ádám.  

Sokkal több állami támogatás kellene a munkahelyteremtéshez

Arra a kérdésünkre, hogy piaci szempontok alapján mi az amin lehetne és kellene piacgazdasági szempontokból erősíteni a nagy múlttal rendelkező, illetve kisebb, szakosodott cégek támogatása terén, a szakember meglátása szerint az egyik kulcsmegoldás a KKV-szektor sokkal nagyobb mértékű támogatása lenne.

Ilyen jellegű támogatásra lenne nekik is szükségük. "Általában az 1 milliárd értékű, vagy azt megközelítő beruházásra adnak munkahelyteremtő beruházási támogatást, miközben a foglalkoztatottság 70 százalékát a KKV szektor adja. A munkahelyteremtő beruházások támogatásánál fontos lenne, hogy ezt a szektort is preferálja az állam. Akiknek az 5-10 milliós Széchenyi kártya adja a megélhetést és közben a foglalkoztatottság 70 százalékát adja, annak nem szabadna azon törnie a fejét, hogy hogyan küzdjön meg a túlélésért HR-szakmai és gazdasági szempontból sem" - véli a Szamos MArcipán HR-igazgatója.

Garai Katalin 

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!