Családi háttértámogatás és a marcipángyártás toborzási buktatói
Vállalati kultúra a Szamosnál
A Szamos Marcipán családi cégként indult és napjainkban is az. A családtagok a tulajdonosi tanácsadó testületen keresztül napi szinten részt vesznek a stratégiai irányvonalak megalkotásában, az ellenőrzésben. Éves terveket határoznak meg, az export bővítésben, a termékfejlesztésben és az arculat alakításában vesznek részt elsődlegesen. A HR-politika terén is elsősorban a HR-irányvonalakban, a béremelésekben, a bérsturktúra kialakításában döntenek kiemelten. "Leginkább a nagy hatással járó döntésekben játszanak szerepet, hiszen fontos, hogy megadják számunkra az irányvonalakat, a vállalati kultúra terén is" - mondja a HR-vezető.
A Szamos család elsődleges üzenete a dolgozók és a piac számára egyaránt a minőségi termékek gyártása. Saját szervezeti hitvallást, minőségpolitikát dolgoztak ki, amelyet egyoldalas összefoglalóban minden szervezeti egységnél kitűztek. A szakember szerint ezekkel a minőségi elvárásokkal mindenkinek tisztában kell lennie, kivétel nélkül. E nélkül ugyanis nem lehetne garantált a folyamatos, magas szintű produktivitás, így nem lenne esély az újabb sikerekre sem. "Amit a kezünkből kiadunk munkát azzal nem fordulhat elő, hogy elégedetlen legyen a vevő, az ugyanis mindannyiunk számára kudarc lenne" – tette hozzá Kelényi Ádám.
Toborzás – kis buktatókkal
A toborzás terén a Szamos Marcipánnak különösen nagy gonddal kell kiválogatnia a munkaerőt: a marcipán-gyártáshoz elsősorban kézügyesség szükséges. A toborzás során alapvetően Pilisvörösvár és környékéről jön a munkaerő, de lévén, hogy 3 százalékos a helyi munkanélküliség és túlkínálat van az állások terén, így kicsi a merítési lehetőség a toborzás során. Alapvetően a kézügyesség nem okoz gondot, a betanítási folyamat 2 hét, ami alatt kiderül, hogy valaki túl monotonnak találja-e a munkakört, vagy nincs olyan kézügyessége, amely a marcipán-készítésnél elvárt lenne. "Tapasztalataink szerint nagyon jól betanítható a gyártási folyamatban való részvétel. Túlnyomó részt hölgyek dolgoznak a gyárban, ahol 120 fő készíti nap mint nap a finomságokat. A termelés nem futószalag, hanem márványasztalok mellett történik, ülő munka formájában, 8 órás munkarendben."
Tudni kell, hogy a cégpolitika a piaci igényeknek megfelelően a marcipán-gyártásról egyre inkább a praliné és cukrász-sütemények gyártására tevődik át, ami önmagában egyre inkább cukrász-végzettséget, vagy ilyen jellegű munkatapasztalatot feltételezne. Ezen a téren a cégnél tapasztaltak szakképzett munkaerőhiányt. Elsődleges erőssége ugyanakkor a cégnek, hogy helyben és mindenek előtt hosszú távú munkalehetőséget kínál a munkavállalók számára egy-egy új megüresedő pozíció esetén, így nem véletlen, hogy a gyártó asztalokhoz történő toborzást helyi kábeltévén és újságban hirdetik.
Nem úgy, mint a szellemi dolgozók toborzása terén, ahol a komoly elvárások miatt nehézségekbe ütköztek az utánpótlás-biztosításban. "Ezt a problémát végül kiválóan orvosoltuk az internetes hirdetési felületek kihasználásával, amelyeknek köszönhetően ma már nem jelent problémát, ha új munkaerőt kell felvennünk valamilyen irodai munkakörbe" - tette hozzá Kelényi Ádám.
Sokkal több állami támogatás kellene a munkahelyteremtéshez
Arra a kérdésünkre, hogy piaci szempontok alapján mi az amin lehetne és kellene piacgazdasági szempontokból erősíteni a nagy múlttal rendelkező, illetve kisebb, szakosodott cégek támogatása terén, a szakember meglátása szerint az egyik kulcsmegoldás a KKV-szektor sokkal nagyobb mértékű támogatása lenne.
Ilyen jellegű támogatásra lenne nekik is szükségük. "Általában az 1 milliárd értékű, vagy azt megközelítő beruházásra adnak munkahelyteremtő beruházási támogatást, miközben a foglalkoztatottság 70 százalékát a KKV szektor adja. A munkahelyteremtő beruházások támogatásánál fontos lenne, hogy ezt a szektort is preferálja az állam. Akiknek az 5-10 milliós Széchenyi kártya adja a megélhetést és közben a foglalkoztatottság 70 százalékát adja, annak nem szabadna azon törnie a fejét, hogy hogyan küzdjön meg a túlélésért HR-szakmai és gazdasági szempontból sem" - véli a Szamos MArcipán HR-igazgatója.
Garai Katalin