Nagyvonalakban már elkészült a Malév hároméves üzleti terve, amelynek elkészítésére még június elején kérte fel az igazgatóság a menedzsmentet, tudta meg az mfor.hu. A tavasszal kinevezett új vezérigazgató, Martin Gauss és csapata által kidolgozott terv hivatalos célkitűzése, hogy a légitársaság ezen időszak végére nyereségessé váljon.
"Kritikus gazdasági helyzetben"
Ettől a céltól meglehetősen messze van a 2007 tavaszán privatizált légitársaság, amely jelenleg szó szerint a túlélésért küzd. Beszédes tény, hogy ezt már hivatalos szinten sem tagadják - a privatizációs szerződés betartását felügyelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) lapunknak küldött válaszában például úgy fogalmaz, hogy a cég "igen kritikus gazdasági helyzetbe került."
Ami a tényeket illeti, a társaság tavaly - csak fele részben az akkori horribilis üzemanyagáraknak köszönhetően - rekordszintű, 14,5 milliárd forint mínuszt volt kénytelen lenyelni. Bár az idei év első felének eredményeit nem hozták nyilvánosságra, túl sok optimizmusra nem ad okot, hogy a menedzsment korábbi közlése szerint az árbevétel - az utasszám növekedése ellenére - az első hat hónapban csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Mint ahogy az MNV válaszából is kiderül, a cég folyamatos működéséhez szükséges likvid forrásokat, így fizetési képességének fenntartását már jó ideje a Malévot az AirBridge Zrt.-n keresztül 49 százalékban birtokló orosz Vnyesekonombank (VEB) biztosítja.
Azon kérdésünkre nem kaptunk választ, összesen mekkora összeget nyomott idén a magyar légitársaságba az orosz fél. A korábbi közleményekből annyi derül ki, hogy áprilisban a VEB 20 millió euró (5,4 milliárd forint) "forrást biztosított" a Malévnak, melyből részben a regionális flotta-átalakítási program folytatását finanszírozták.
"Ha nem szállnak be, elveszítik a Malévot"
Ezzel ellentétben információink szerint a május végén Anatolij Ballo Malév-elnök által beígért tízmillió eurós tőkeemelésre máig nem került sor. Ballo, aki egyben a VEB alelnöke is, már az akkori sajtótájékoztatón is meglehetősen homályosan nyilatkozott a fizetési határidőkről - "valamennyi összeg át lesz utalva bizonyos határidőkön belül" -, és sejtetni engedte, hogy amennyiben a magyar állam nem nyúl a zsebébe, akkor "elveszíti a légitársaságot."
Az üzenetet a magyar félnek is sikerült dekódolnia, hiszen az MNV lapunknak adott válaszában kifejti: "a magyar kormány is észlelte", hogy "a jelenlegi tulajdonos által biztosított források sem bizonyulnak elégségesnek a Malév Zrt. helyzetének megnyugtató középtávú rendezésére," ezért "a rendelkezésére álló korlátozott lehetőségeken belül minden lehetséges segítséget megad a társaság kritikus gazdasági helyzetének rendezése érdekében."
"Egy előszerződés nem jelent semmit..."
Mindez azt jelenti, hogy a magyar állam a légitársaság megmentése érdekében kénytelen-kelletlen a zsebébe nyúl majd – nem először az idei év folyamán.
Az első "gyorssegélyt" még év elején juttatta a Malévnak, egy ügyesen kitervelt látszat adás-vétel formájában. Az mfor.hu később igaznak bizonyult információi szerint ugyanis az MNV előszerződést kötött az akkor dolgozói havi bérének kifizetésével is csúszó légitársasággal a Ground Handling Kft. földi kiszolgáló cége eladásáról, és előlegként négymilliárd forintot utalt át a Malévnak.
Sok mindent elárul a történtek mozgatórugóiról, hogy az üzlet hátterét firtató kérdésünkre a cég egyik magas rangú ex-menedzsere egy huncut mosoly kíséretében annyit jegyzett meg: "Egy előszerződés még nem jelent semmit…" Felbontása esetén a négymilliárd forint természetesen visszajár az államnak – ennek időzítése és mikéntje valószínűleg a kormányszinten folyó orosz-magyar alku része lesz.
40 milliárdba is kerülhet a mentőakció
Az egyelőre kérdéses, hogy most milyen formában nyújt mentőövet az állam a Malévnak – a fenti trükköt még egyszer eljátszani nem lehet, a nyílt támogatást pedig nem engedi az EU. A legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a magyar állam ismét beszáll a légitársaságba, tulajdonosként ugyanis már legálisan öntheti bele a pénzt. A Népszabadság szerint 10-20 milliárd forintot kellene betolni az oroszokkal közösen a cégbe az életben maradáshoz, a Magyar Hírlap pedig 40 milliárd forintot emleget.
A megoldás tehát – mint azt egyik forrásunk is megerősítette – "diplomáciai úton" születik majd meg. Az MNV szerint jelenleg is folynak a kormányközi egyeztetések, melyek "célja a Malév Zrt. jövőbeni stabil működési feltételrendszerének megalapozása érdekében közös stratégia kidolgozása, és ezen belül elsődleges cél a társaság gazdasági helyzetének stabilizálása."
A vagyonkezelő - amelynél információink szerint szerdán kerül napirendre a Malév ügye - a magyar állam újbóli tulajdonszerzéséről szóló híreket sem kérdésünkre, sem más csatornán nem cáfolta, ami szintén sejtetni engedi, hogy ismét az adófizetők milliárdjaiból kell majd gatyába rázni a harmadszorra is sikertelenül privatizált légitársaságot.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
