TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Annak ellenére, hogy élénkítené a gazdaságot, ráfizetéses lehetne a futball Európa-bajnokság megrendezése Magyarországon Horvátországgal közösen. Pozitív következmény lenne viszont, hogy - bár egyelőre még semmilyen tanulmány sem látott napvilágot a megaprojekt gazdasági hatásairól - az esemény összefogásra ösztönözhetné a magyarokat. Az mfor.hu Heti Hármasa a pályázat szervezőbizottságának elnökét, a projektmenedzseri feladatot ellátó cég vezérét és az olimpiai mozgalom élharcosának számító tőzsdeelnököt kérdezte annak apropóján, hogy az UEFA ma délelőtt dönt a walesi Cardiffban a 2012-es Eb helyszínéről.

Menedzsment Fórum:

- A futball Európa-bajnokság legutóbbi házigazdájának, Portugáliának is nagy terhet jelentettek a nagyszabású rendezvény költségei, jelentősen emelkedett az államháztartási hiány. A konvergenciaprogrammal küszködő magyar gazdaság képes lenne-e finanszírozni egy ilyen megaprojektet? Hogyan érintené a cégeket és a tőzsdét, ha nyerünk a pályázaton? Milyen szinergiahatások lehetnek a foci Eb 2012-es megrendezése és a 2020-as hazai olimpiai álom között?

Gyárfás Tamás, a 2012-es magyar-horvát Európa-bajnokság (Eb) pályázati szervezőbizottságának elnöke:

- A pályázat sikerességéért felelős szakemberként nem elsősorban az én tisztségem a gazdasági hatások mérlegelése. Tény azonban, hogy az Eb megrendezése lendületet adhat az országnak, ennek hatására ugyanis felgyorsulhatnak olyan fejlesztések, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) egyébként is szerepelnek.

Pozitívnak tartom, hogy négy sportlétesítménnyel gazdagodna az ország: Budapesten megújulna a Puskás Ferenc Stadion, továbbá Debrecenben, Győrött és Székesfehérvárott is az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) standardjainak megfelelő komplexumok épülnének. Az Eb alkalmából Magyarországra látogató szurkolók és csapataik egy évvel korábban is megnéznék a pályát, és később is visszatérhetnének, így én nem aggódnék azok kihasználtsága miatt.

Nem is beszélve arról, hogy a debreceni pálya az Alföld egyetlen szalonképes létesítménye lenne, s a Puskás Stadion átalakításával végre Budapest is alkalmassá válna világszintű kulturális események, koncertek befogadására.

Ezen kívül út-, vasút- és repülőtér-fejlesztésekre is sor kerülne, amelyek gazdaságélénkítő hatása egyértelmű. "A világon olyan nincs", hogy egyetlen út vezet a repülőtérről a fővárosba, amire - Eb-vel vagy anélkül - minél hamarabb megoldást kell találni.

A tavalyi Margit-szigeti Úszó-Eb tapasztalatai alapján Magyarországnak szüksége van nemzetközi vállalásokra, hogy a tervbe vett beruházások időben megvalósuljanak. Ha a verseny időpontja nem sürgeti a fejlesztéseket, még mindig nem rendelkeznénk a nemzetközi előírásoknak megfelelő úszómedencével. Más területről is említve egy példát: ha az euró bevezetése kötelező volna, akkor nem találgatnánk...

Más szempontból azonban az úszó- és a foci-Eb nem hasonlítható össze: míg előbbi Budapestből csak egy kis szeletet érintett, addig 2012-re négy városban történnének fejlesztések. Végül egy ilyen esemény a turizmusra jótékonyan hatna, százezres tömegeket mozgatna meg, ami egyfajta vizsga lehet az esetleges 2020-as itthoni olimpiára is.

Havas István, az Ernst and Young vezérigazgatója:

- Cégünk a pályázati anyag elkészítését koordinálta, Magyarországon és Horvátországban is, egyfajta projektmenedzseri feladatot látott el. Feladatunknak nem volt része a gazdaságossági szempontok vizsgálata.

A konkrét számok ismerete nélkül úgy gondolom, hogy az Eb-rendezés, mint pénzügyi vállalkozás a stadionok építési költségei miatt rövid távon valószínűleg nem lenne nyereséges. A befektetés egy része a közvetlen bevételek révén, közvetve a turizmus élénkülésével és az ebből származó adóbevételekkel megtérülne. A rendezés hasznát azonban a hosszú távú, esetlegesen közvetve jelentkező hatások figyelembe vételével célszerű nézni.

Hatalmas pozitív üzenete lenne országon belül és nemzetközileg is, ha Magyarország nyerne a pályázaton, és képesek lennénk sikeresen lebonyolítani az Európa-bajnokságot. A jelenlegi "nem feltétlenül kedvező kép" javulásával a befektetők bizalma is élénkülne, s a kiépülő infrastruktúra is vonzaná a tőkét. A kérdés az, hogy képesek leszünk-e sikeresen megszervezni az Eb-t?

Jelenleg nem csak pénzügyi korlátok akadályozhatják a magyar-horvát vállalkozás eredményességét. A felsorolt áttételes hasznok realizálása azon is múlhat, hogy az erősen polarizált társadalom és politika képes lesz-e egy közös cél érdekében összefogni.

A nagymértékű költekezések nem segítenek a konvergenciaprogram végrehajtásában, és a megszorító intézkedések miatt a társadalmi támogatottság is csökkenhet. Ebből a szempontból nem optimális az időpont, ugyanis ilyen körülmények között nehéz presztízsberuházásokra elkülöníteni forrásokat. Ráadásul a 60 milliárdosra becsült állami vállalás vélhetően nem lesz elegendő a kijelölt feladatokra.

Kételyeim vannak azzal kapcsolatban is, lehet-e jelentős mértékű magántőkét bevonni a stadion-beruházásokba. Elbírja-e a költségvetés ezt a terhet? Mivel a fejlesztések több éven keresztül zajlanának, a hiányt nem egy évben kellene elviselni a kasszának. Mindenesetre a sportszerető közvéleménnyel együtt szurkolunk a pályázat sikeréért.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke:

- Tudomásom szerint nem készült semmilyen megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmány az eseményről. Sem a kormány, de még a pályázati bizottság sem tájékoztatta eddig a közvéleményt a vállalások nagyságáról, a fejlesztési igényekről és a finanszírozási forrásokról. Mindeközben a sajtóban sem találkoztam olyan elemzéssel vagy publicisztikával, amelyben mondjuk a 2008-as Eb-re készülő Ausztria eddigi tapasztalatait vagy a 2004-es Eb-t rendező, hozzánk gazdasági mutatóit illetően a leginkább hasonlítható Portugália esetét mutatták volna be. Éppen ezért nem tudok erre a kérdésre egy felelősségteljesen gondolkodó közgazdászhoz méltó választ adni.

A többismeretlenes Eb-egyenletből számomra csak egy paraméter egyértelmű: mégpedig az, hogy ennek az ismeretlennek "csupán" a fele esik ránk, a többi a horvátoké. A viccet félretéve, a rendelkezésre álló adatok hiányában lehetetlen lehetséges gazdasági hatásokról beszélni.

Minden egyes pályázat a szerzett tapasztalatokon keresztül erősít egy következőt. Egy elnyert 2012-es Eb meghatározó befolyással bírna a 2020-as olimpiai aspirálásunkra. Egyrészt az Eb-hez épülő sport-, vendéglátóipari és közlekedési infrastruktúra 99 százalékban szükséges egy későbbi olimpiához is, és így nem csak maketteket lehetne bemutatni. Másrészről a két projekt azért is erősíthetné egymást, mert a 2020-as olimpiára 2011-ben kell beadni Budapestnek a jelentkezést, a NOB pedig a szűkített ötös listát pontosan az Eb évében, 2012-ben állítja össze.

A 2020-as olimpiát rendező városról 2013-ban dönt a NOB közgyűlése, pontosan egy évvel az Eb után, amikor még elevenen élnek az emlékek mindenkiben arról, hogy milyen házigazda is volt Magyarország. Tehát ha sikerülne egy kimagasló színvonalú tornát összehoznunk, az komolyan erősítené esélyeinket 2013-ban a 2020-as olimpáról szóló döntéskor. Ellenkező esetben hosszú évtizedekre búcsút inthetünk az ötkarikás játékoknak.

Mind az Eb-re, mind pedig az olimpiára való felkészülés olyan megsokszorozódó aktivitást tudna generálni a hazai vállalati szektorban, amely minden korábbinál nagyobb finanszírozási igényt jelentene. A vállalatok pedig banki hitelből vagy részvénykibocsátással és tőzsdei bevezetéssel egybekötött tőkeemeléssel tudják biztosítani a forrást a növekedéshez. A nemzetgazdasági pezsgés természetesen jótékonyan hatna a hazai tőkepiaci folyamatokra is.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
A tanácsadóktól várják a megoldást a cégek a megszorításokra
Méregerős lett a forint, de nem aktuális a sáveltörlés
Beck, Bienerth, Urbán: miért váltottak?


Olvassa el a Heti Hármas korábbi részeit is!

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.