Menedzsment Fórum:
- A futball Európa-bajnokság legutóbbi házigazdájának, Portugáliának is nagy terhet jelentettek a nagyszabású rendezvény költségei, jelentősen emelkedett az államháztartási hiány. A konvergenciaprogrammal küszködő magyar gazdaság képes lenne-e finanszírozni egy ilyen megaprojektet? Hogyan érintené a cégeket és a tőzsdét, ha nyerünk a pályázaton? Milyen szinergiahatások lehetnek a foci Eb 2012-es megrendezése és a 2020-as hazai olimpiai álom között?
Gyárfás Tamás, a 2012-es magyar-horvát Európa-bajnokság (Eb) pályázati szervezőbizottságának elnöke:
Pozitívnak tartom, hogy négy sportlétesítménnyel gazdagodna az ország: Budapesten megújulna a Puskás Ferenc Stadion, továbbá Debrecenben, Győrött és Székesfehérvárott is az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) standardjainak megfelelő komplexumok épülnének. Az Eb alkalmából Magyarországra látogató szurkolók és csapataik egy évvel korábban is megnéznék a pályát, és később is visszatérhetnének, így én nem aggódnék azok kihasználtsága miatt.
Nem is beszélve arról, hogy a debreceni pálya az Alföld egyetlen szalonképes létesítménye lenne, s a Puskás Stadion átalakításával végre Budapest is alkalmassá válna világszintű kulturális események, koncertek befogadására.
A tavalyi Margit-szigeti Úszó-Eb tapasztalatai alapján Magyarországnak szüksége van nemzetközi vállalásokra, hogy a tervbe vett beruházások időben megvalósuljanak. Ha a verseny időpontja nem sürgeti a fejlesztéseket, még mindig nem rendelkeznénk a nemzetközi előírásoknak megfelelő úszómedencével. Más területről is említve egy példát: ha az euró bevezetése kötelező volna, akkor nem találgatnánk...
Más szempontból azonban az úszó- és a foci-Eb nem hasonlítható össze: míg előbbi Budapestből csak egy kis szeletet érintett, addig 2012-re négy városban történnének fejlesztések. Végül egy ilyen esemény a turizmusra jótékonyan hatna, százezres tömegeket mozgatna meg, ami egyfajta vizsga lehet az esetleges 2020-as itthoni olimpiára is.
Havas István, az Ernst and Young vezérigazgatója:
A konkrét számok ismerete nélkül úgy gondolom, hogy az Eb-rendezés, mint pénzügyi vállalkozás a stadionok építési költségei miatt rövid távon valószínűleg nem lenne nyereséges. A befektetés egy része a közvetlen bevételek révén, közvetve a turizmus élénkülésével és az ebből származó adóbevételekkel megtérülne. A rendezés hasznát azonban a hosszú távú, esetlegesen közvetve jelentkező hatások figyelembe vételével célszerű nézni.
Hatalmas pozitív üzenete lenne országon belül és nemzetközileg is, ha Magyarország nyerne a pályázaton, és képesek lennénk sikeresen lebonyolítani az Európa-bajnokságot. A jelenlegi "nem feltétlenül kedvező kép" javulásával a befektetők bizalma is élénkülne, s a kiépülő infrastruktúra is vonzaná a tőkét. A kérdés az, hogy képesek leszünk-e sikeresen megszervezni az Eb-t?
Jelenleg nem csak pénzügyi korlátok akadályozhatják a magyar-horvát vállalkozás eredményességét. A felsorolt áttételes hasznok realizálása azon is múlhat, hogy az erősen polarizált társadalom és politika képes lesz-e egy közös cél érdekében összefogni.
A nagymértékű költekezések nem segítenek a konvergenciaprogram végrehajtásában, és a megszorító intézkedések miatt a társadalmi támogatottság is csökkenhet. Ebből a szempontból nem optimális az időpont, ugyanis ilyen körülmények között nehéz presztízsberuházásokra elkülöníteni forrásokat. Ráadásul a 60 milliárdosra becsült állami vállalás vélhetően nem lesz elegendő a kijelölt feladatokra.
Kételyeim vannak azzal kapcsolatban is, lehet-e jelentős mértékű magántőkét bevonni a stadion-beruházásokba. Elbírja-e a költségvetés ezt a terhet? Mivel a fejlesztések több éven keresztül zajlanának, a hiányt nem egy évben kellene elviselni a kasszának. Mindenesetre a sportszerető közvéleménnyel együtt szurkolunk a pályázat sikeréért.
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke:
A többismeretlenes Eb-egyenletből számomra csak egy paraméter egyértelmű: mégpedig az, hogy ennek az ismeretlennek "csupán" a fele esik ránk, a többi a horvátoké. A viccet félretéve, a rendelkezésre álló adatok hiányában lehetetlen lehetséges gazdasági hatásokról beszélni.
Minden egyes pályázat a szerzett tapasztalatokon keresztül erősít egy következőt. Egy elnyert 2012-es Eb meghatározó befolyással bírna a 2020-as olimpiai aspirálásunkra. Egyrészt az Eb-hez épülő sport-, vendéglátóipari és közlekedési infrastruktúra 99 százalékban szükséges egy későbbi olimpiához is, és így nem csak maketteket lehetne bemutatni. Másrészről a két projekt azért is erősíthetné egymást, mert a 2020-as olimpiára 2011-ben kell beadni Budapestnek a jelentkezést, a NOB pedig a szűkített ötös listát pontosan az Eb évében, 2012-ben állítja össze.
A 2020-as olimpiát rendező városról 2013-ban dönt a NOB közgyűlése, pontosan egy évvel az Eb után, amikor még elevenen élnek az emlékek mindenkiben arról, hogy milyen házigazda is volt Magyarország. Tehát ha sikerülne egy kimagasló színvonalú tornát összehoznunk, az komolyan erősítené esélyeinket 2013-ban a 2020-as olimpáról szóló döntéskor. Ellenkező esetben hosszú évtizedekre búcsút inthetünk az ötkarikás játékoknak.
Mind az Eb-re, mind pedig az olimpiára való felkészülés olyan megsokszorozódó aktivitást tudna generálni a hazai vállalati szektorban, amely minden korábbinál nagyobb finanszírozási igényt jelentene. A vállalatok pedig banki hitelből vagy részvénykibocsátással és tőzsdei bevezetéssel egybekötött tőkeemeléssel tudják biztosítani a forrást a növekedéshez. A nemzetgazdasági pezsgés természetesen jótékonyan hatna a hazai tőkepiaci folyamatokra is.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
A tanácsadóktól várják a megoldást a cégek a megszorításokra
Méregerős lett a forint, de nem aktuális a sáveltörlés
Beck, Bienerth, Urbán: miért váltottak?
Olvassa el a Heti Hármas korábbi részeit is!
