"Rendet kell tenni a kereskedelemben annak érdekében, hogy a piac tisztességesen működjön" - indokolta Bartus Pál, a Coop Hungary elnök-vezérigazgatója, az ÁFEOSZ elnöke, miért volt szükség a Kereskedelmi Etikai Kódex létrehozására. "A megállapodás betartására garancia, hogy a piac elismert szereplői csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az aláírok személye biztosítja a megfogalmazott irányelveknek teljesülését" - tette hozzá a vezető. Bartus Pál szerint egyes kereskedők tisztességtelenül járnak el a forgalmazott áruk minőségével és származásával, illetve az adózással kapcsolatban egyaránt. A "sumákolók" nem csak a fogyasztóknak, hanem a jogszerűen működő konkurens cégeknek is hátrányt okoznak.
Kényes kérdéseket is szabályoztak
A kereskedelmi törvény előírja jelentősebb piaci szereplők számára a belső etikai kódex kidolgozását, ennek a kötelezettségnek a kiváltását várja a megállapodástól Feiner Péter. "Reméljük, hogy a közös dokumentumot a Gazdasági Versenyhivatal is elfogadja majd" - mondta lapunknak a Spar Magyarország vezetője, aki egyben az OKSZ elnöke is.
Az etikai kódex a gazdasági folyamatokba nem avatkozhat bele, de irányelveket fogalmaz meg olyan kényes kérdésekben is, mint például a polcpénz vagy az áruk származási helye. Kimondja, plusz költséget csakis valós szolgáltatás után, előzetes megállapodás értelmében számolhat fel az áruház, és azonos minőségű, árú termékek esetében törekedni kell a hazai gyártmány forgalmazására.
Magyar termékek: pozitív diszkriminációt?
Konkrétan tehát nem lehet előírni egy cégnek, hogy "szeresse" jobban a magyar termelőket. Gráf József agrárminiszter az aláírás alkalmával azonban személyes elvárásaként fogalmazta meg az élelmiszerpiac szereplői felé, hogy azok legalább 70 százalékban magyar árukat kínáljanak. "Azoknak a cégeknek, amelyek Magyarországon működnek, az itteni körülményekhez kell alkalmazkodniuk" - tette hozzá a tárcavezető. Gráf József kitért arra is, hogy egy átfogó etikai kódex kidolgozásának tervét nem adta fel. Szerinte megállapodásokat kellene kidolgozni a beszállítói és a fogyasztói vonalon egyaránt, amelyeket össze lehetne fésülni a most aláírt dokumentummal.
A 23 oldalas etikai kódexben leszögezik, hogy a partnerek nem vállalnak olyan kötelezettségeket, amit később nem tudnak teljesíteni, illetve ha van igény rá, a felek kötelesek szerződésben rögzíteni a beszerzésről kötött egyezségeket. "Ez csak a kívülálló számára tűnhet fölöslegesnek, a gyakorlatban sok esetben problémát okozhat a fenti elvek figyelmen kívül hagyása" - vélekedett Imre István.
Siker második nekifutásra
A vállalati szektor által kidolgozott etikai kódex aláírása nem előzmény nélküli: korábban az agrártárca is elindított egy hasonló kezdeményezést, amely a kiskereskedelmi érdekvédelem ellenállásán megbukott. A mostani egyezmény mellett több vállalatvezető szerint az szól, hogy belső kezdeményezésként indult, így inkább "magukénak érzik" azt a cégek. A két etikai kódextervezet több elemében is rokonságot mutat egymással, de különbségek is vannak. A kedden hitelesített változat több szabadságot ad a kereskedőnek például az akciók meghirdetésére - tudtuk meg az OKSZ etikai bizottságának elnökétől.
A Kereskedelmi Etikai Kódex értelmében a fogyasztó, a beszállító és a versenytársa által becsapott cég is segítséghez folyamodhat az Etikai Testülethez. Ez a szerv intézkedési jogkörrel nem rendelkezik, de felkérheti az érintett áruházat, hogy orvosolja a problémát, illetve nyilvánosságra hozhatja a vétkesek nevét.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Fogyasztóvédelmi feketelista készül a hazai cégekről
Szelekció előtt áll a hazai diszkontpiac
Alkudoznak a boltoknak fizetendő polcpénzről
Vámos: a polcdíj a versenytörvény felelőssége
