Skandinávia vezényelte az európai államok előretörését, de különösen a közép-európai rendszerváltók viszonylagos előrelépése volt látványos. A lap elemzői még mindig bíznak az Egyesült Államok gazdaságában.
Az új rangsor szerint már Norvégia és Dánia fizetésképtelenségének kockázata is kisebb, mint az Egyesült Államoké. Míg a nyugat-európai gazdaságok csak egy-két helyet javíthattak, addig a kelet-európai államok némelyike 15-20 hellyel is előrébb lépett. Romlott viszont Lengyelország relatív pozíciója.
Európa erősödését jelzi a lap által megkérdezett szakértők értékelése is az egyes országok idei és jövő évi gazdasági teljesítményéről. Az elemzői konszenzus Közép-Európában a legmagasabb GNP-növekedést Csehországban várja, 5,4 százalékot.
Magyarország először került a rangsorban a régió élére, melyből három mutató tekintetében is kiemelkedik. A politikai kockázat, a garancia nélkül adott hosszú távú magánhitelek GNP-hez viszonyított aránya és a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférés mérőszáma is kedvező.
Bár az amerikai gazdaság értékelésében nem tükröződnek a drasztikus lassulással kapcsolatos aggodalmak, az elemzők óvatosságra intenek, főként a feltörekvő piacok vonatkozásában.
Ázsiában Szingapúr és India kivételével valamennyi jelentős ország kockázata növekedett. Ezen a japán és a kínai GNP növekedésére adott előrejelzés javítása sem segített. A legnagyobb pozícióromlást Dél-Korea könyvelhette el. Latin-Amerika teljesítményét Argentína visszaesése árnyékolja be.
A rendszerváltó államok közül jelentősen javított pozícióján a sorban hátrébb található Bulgária és Románia is. Lengyelország gyengébb pontszáma is a metodológiára vezethető vissza: a felmérés idején nem lehetett számszerűsíthető módon értékelni az állam nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférését, ezért e kategóriában 0 szerepelt.
Ez a helyzet állt elő Szlovénia vonatkozásában is. Magyarország régióelsőségéhez azonban az is kellett, hogy az elemzők megítélése csaknem minden téren jelentősen javuljon. Az átütemezett adósság mértékét és a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférést jelző mutató szinten maradt -- az első a lehetséges maximumon -- szeptember, az előző felmérés óta. Javult viszont a politikai kockázatot, a gazdasági teljesítményt, az adósságszolgálatot, a hitelminősítéseket, a bankfinanszírozáshoz való hozzáférést, a nemzetközi rövid távú finanszírozáshoz való hozzájutást és a forfetírozás kamatterhét mérő mutató. Az előbbi kategóriákban kapott osztályzatok összege adja ki az országkockázat 0 és 100 közötti mérőszámát, ahol a nagyobb érték a fizetésképtelenség kisebb kockázatát jelzi.
A lap által megkérdezett elemzők válaszaiból összeállított másik listát -- mely a gazdaságok idei és jövő évi várható teljesítményét jelzi előre -- kis európai gazdaságok vezetik. A gazdasági növekedés mellett a monetáris stabilitást, a külső és belső egyensúlyt, a munkanélküliséget és a strukturális feszültségeket is figyelembe vevő rangsorban még inkább szembetűnő a rendszerváltó gazdaságok előretörése. Ezen a listán ugyan még mindig Szlovénia a régióelső, de Magyarország stabil második Lengyelország előtt.
Magyarország a régió élén
Magyarország nyolc helyet javítva megelőzte az eddigi régióelső Szlovéniát a Euromoney folyóirat legfrissebb országkockázati rangsorában.
