Hihetetlen, de igaz...
Állítás: Németországnak 60 gigawattnyi villamos energiára van szüksége, és ennek 40 százalékát, azaz 23,4 GW-ot napenergiából nyeri. Ezzel nem csak rekordot ért el, hanem bebiztosította első helyét azon a listán, ahol a napenergia legnagyobb felhasználóit rangsorolják, mindezt úgy, hogy Európa legenergiaéhesebb államáról van szó.
Mostoha gyermek
A jelenlegi fejlettségi szinten a napkollektorok pedig nem gazdaságosak, állítja ezt több tanulmány. Ez már akár elegendő is lehetne, hogy mellőzzük a technológia használatát, de ehhez még hozzájön az egyre olcsóbb földgáz is, és talán a palagáz is majd később - ha sikerül kitermelni Európában. Még lehet fokozni. Az Európai Unió és a világ legnagyobb napelemgyártó országa, Kína között éles kereskedelmi vita tombol, aminek hozományaként az EU megemelné a kínai napkollektorokra kivetett vámot.
A kedvezőtlen gazdasági körülmények, valamint a túlkínálat miatt csődbe ment a világ legnagyobb napelemgyártó vállalata is, az éppenséggel kínai Suntech. A negatív hatások alól Magyarország sem mentesül: szeptemberben leáll a munka a Panasonic csoporthoz tartozó Sanyo Hungary Kft. dorogi napelemgyárában.
Európában menő?
Míg Németország Csehországgal és Bulgáriával egyetemben "napfürdőzik", addig Franciaország az atomenergiára esküszik, Lengyelország pedig minden erejével a palagáz termelésre összpontosít. Érdekes viszont a helyzet Szlovákiában, ugyanis Fico kormánya idén júliusban jelentette be, hogy igen csak megsarcolja a napenergiából villanyáramot előállító cégeket, így tömné be a költségvetési lyukat.
Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a telepített fotovoltaikus kapacitásokat tekintve Magyarország nemcsak Európában, de a régióban is az utolsó helyek egyikét foglalja el annak ellenére, hogy a nap besugárzása intenzívebb, mint például a több mint kétszázszor nagyobb kapacitással rendelkező Csehországban.
Magyarország 2020-ra 63 megawatt fotovoltaikus kapacitás telepítését vállalta, aminek teljesítése a jelenlegi szinten látva igencsak kétséges a szakember szerint. A lemaradást jelentős részben a hazai támogatási politika protekcionista jellege okozza, az átvételi árak nemzetközi összehasonlításban példátlanul alacsonyak, a rendszer alapvetően a beruházásokat támogatja, nem pedig a termelést. Ennyit rólunk.
Tehát Németország ismét példát mutat, persze mint Európa legnagyobb gazdasága könnyebb dolga van a napenergiával. És a végére még egy megdöbbentő adat: a germán országban már 8,5 millió ember él olyan épületben, amelynek saját szolárrendszere van hő- és/vagy villamosenergia termelés céljából - ami a német lakosok 10 százalékát jelenti, és majdnem egy Magyarországnyi embert.
A napenergia aktív alkalmazása függetleníti őket a nagy energiaköltségektől, és nagy mennyiségű széndioxidtól kíméli meg a környezetüket. A Németországban felszerelt szolárrendszereknek köszönhetően csak 2013-ban közel 24 millió tonnával kevesebb széndioxid került a levegőbe.
Barnác Tamás
mfor.hu
