Papp István, a Cisco regionális igazgatója:
- A szélessávú internet-ellátottság az elmúlt évben jelentős mértékben növekedett hazánkban, azonban még így is elmarad a nyugat-európai átlagtól. Mi a véleménye, mikor fogjuk utolérni a fejlettebb EU-tagországok színvonalát az ellátottság és az átlagos sávszélesség tekintetében?
Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke:
- Szerintem az elmúlt időszak jelentős árcsökkentései, valamint a sávszélesség ugrásszerű növekedése után ezen a területen már nincs gond: mind az elérhető sávszélesség, mind az árak megfelelnek a nyugat-európai szintnek.
Ami az ellátottságot illeti: az elmúlt évben több mint ötven százalékkal bővült Magyarországon a szélessávú szolgáltatásokra előfizetők száma, folyamatosan élénkül a verseny a szolgáltatók és a technológiák között is.
A lakosság egyre jelentősebb hányada a szélessávú szolgáltatásokhoz a vezetékes telefon mellett kábeltelevíziós hálózatokon is hozzáférhet, emellett a 3G-s mobilhálózatokon keresztül és egyéb vezeték nélküli technológiák révén egyre többen juthatnak ehhez hozzá. Közeledik a pillanat, amikor elérjük, hogy mindenki tud választani a szolgáltatók, sőt akár az infrastruktúrák között is.
A fejlődés ellenére kétségtelen, hogy ezen a területen még le vagyunk maradva, és a felzárkózás nem megy majd az egyik napról a másikra.
A digitális írástudásban sem járunk az élen
Hasonló cipőben járunk, mint a 2004-ben vagy azt követően csatlakozó EU-országok. Az EU 10-eknél, és így nálunk is alacsonyabb a vezetékes telefon ellátottság, mint a régi EU-tagoknál, a nyelvtudásban nem járunk az élen, a digitális írástudás sem igazán terjedt még el. Ráadásul jóval alacsonyabb az egy főre jutó GDP, mint az előttünk járó országokban.
Az NHH az elmúlt évben több versenyélénkítő lépést tett: bevezettük a kiskereskedelmi ár alapú nagykereskedelmi árazást és megkönnyítettük a belépést a piacra. A helyi hurok átengedéséről szóló referencia-ajánlatok kihirdetésével letettük a meztelen (hagyományos vezetékes hangszolgáltatás nélküli) ADSL szolgáltatás alapjait is.
Összességében tehát ki lehet jelenteni: nem az ár vagy a hozzáférési lehetőség hiány a korlátja annak, hogy a magyarországi szélessávú internet-penetráció a tavalyinál is nagyobb ütemben növekedjen. Ehhez - és egyúttal a fejlettebb országok szintjének eléréséhez - szükség van a motiváció, a magyar nyelvű tartalmak és szolgáltatások számának bővítésére, valamint természetesen arra, hogy minél többen meg tudják és meg akarják fizetni az immár elvben nem túl drága szolgáltatást.
Pataki Dániel kérdése Magyar Bálinthoz, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkárához:
- Milyen kormányzati és egyéb programokkal lehet növelni a magyarországi digitális írástudást, hozzájárulva ezzel a szélessávú internet mind gyorsabb magyarországi elterjedéséhez, illetve az ország versenyképességének növeléséhez?
A választ Staféta című sorozatunk következő részében olvashatják!
Simó György: - Merre tart az internet, hogyan változnak az internethasználati szokások?
Papp István (képünkön): - A webről ma már nem lehet pusztán mint technikai vívmányról vagy új médiumról beszélni. Annál sokkal több, illetve minőségét, lényegét tekintve is más.
Erdei Tamás: - Milyen módon alakul át a magyar internetes piac az elkövetkező években?
Simó György (képünkön): - A vezetékes távközlés dinamikus növekedési lehetőségei kifulladóban vannak, a széles sávval összefüggésben viszont a korábbiaknál jóval nagyobb...
Tolnay Tibor: - Mikorra várható az euró bevezetése, s milyen kihatásai lesznek a magyar gazdaságra és a lakosságra?
Erdei Tamás (képünkön):- Az euró bevezetése nem öncél, hanem eredménye kell legyen egy olyan folyamatnak, mely a gazdaság tartós...
Olvassa el a Staféta korábbi részeit is!
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
