Elkerülhetetlen a racionalizálás a több mint 800 ezer alkalmazottat foglalkoztató közszférában, ahol jelenleg 107 ezer köztisztviselő besorolású személy dolgozik. Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára bejelentette, hogy jövőre kétszázalékos reálbérnövelést terveznek a költségvetési intézményekben, a köztisztviselők fizetésemelésének fedezetét azonban racionalizálási intézkedésekkel kell megteremteni. A bejelentés nyomán az egyes közhivatalokban már meg is kezdték a felkészülést az újabb karcsúsításra.
Az APEH-nál a 6,2 százalékos illetményalap-növekedést ki tudják gazdálkodni, ehhez azonban újabb szakembereket kell elbocsátaniuk. Ősszel 1100 dolgozójától vált meg az APEH, ha ezt folytatni kell, a revizori és a behajtói állomány zsugorodik, ami az ellenőrzés és a költségvetés bevételének csökkentésével jár.
A VPOP testületénél a csökkenő vámfeladatok miatt egyes hivatalokban feltehetően nem okozna gondot a létszámcsökkentés. Megnyugtató megoldást jelenthet az üres álláshelyek betöltetlenül hagyása, s az is, hogy aki megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, korkedvezményes nyugdíjba mehet. Mindazonáltal az elbocsátások konkrét számadatait az illetékes miniszterek határozzák meg.
Tiltakozik a kormány létszámcsökkentési terve ellen a belügyi dolgozók szakszervezete. Bárdos Judit főtitkár a Népszabadság érdeklődésére elmondta: az elmúlt 15 évben nem volt olyan kormány, amelyik bármilyen feladatot elvett volna a központi közigazgatásból, miközben a létszámot időről időre csökkentik.
Még mindig sok a 800 ezer közalkalmazott
A köztisztviselők illetményemelését a kormány újabb elbocsátásokhoz köti. A közhivatalok létszámtartaléka fogyóban van ugyan, de egyelőre még van hova nyúlni, derül ki a Népszabadság cikkéből.
