Másfél éve nem dolgoztunk ilyen sokan
Június és augusztus között átlagosan 3,804 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma a 15-64 éves korosztályban, ez négyezerrel volt magasabb a május-július közötti átlagos értéknél. Ennél többen utoljára 2008 novembere és 2009 januárja között dolgoztunk, azonban még mindig bő 80 ezerrel elmarad a foglalkoztatás a válság előtti közel 3,9 milliós szinttől.
A foglalkoztatás bővülésének tendenciája ugyanakkor lassul, hiszen a foglalkoztatottak szám a tavalyi év hasonló időszakhoz képest 32 ezerrel nőtt, míg egy hónappal ezelőtt a bővülés még 43 ezres volt.
A munkanélküliek száma 462 700-ra csökkent nyáron, ez négyszázzal volt alacsonyabb, mint az előző három hónap átlaga. Ez a statisztika legutóbb a tavalyi év végén mutatott a mostaninál alacsonyabb értéket. A 15-64 éves korosztály munkanélküliségi rátája 10,9 százalékról 10,8 százalékra csökkent, míg a foglalkoztatási ráta 56,1 százalékon stagnált a vizsgált időszakban.
A KSH egyébként kétféle statisztikát közöl: a 15-64 éves mellett a 15-74 éves korosztályt is vizsgálja. A kettő között az a különbség, hogy az Európai Unió a 15-64 éves statisztikát veszi figyelembe, míg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a 15-74 évessel számol. Mi cikkeinkben rendszeresen az uniós módszertan alapján dolgozunk, de most a szélesebb korosztályból is érdemes kiemelni egy érdekességet: a 15-74 évesek között 50 százalékra emelkedett a foglalkoztatási arány, vagyis minden második ember dolgozik ebben a korosztályban. Ez csak lélektani határt jelent, hiszen már a május-július közötti időszakban is 49,9 százalékos volt az arány. 50 százalék felett legutóbb 2008 végén volt a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban, így most majdnem három éves csúcsot sikerült elérni.
Sosem akartunk ilyen sokan dolgozni
Visszatérve a részletesebben vizsgált 15-64 éves korosztályhoz: a gazdaságilag aktívak száma nyáron 4,267 millióra emelkedett, ami 3500 fővel volt magasabb az előző három hónap átlagánál. Ez a szám egyébként történelmi csúcsot jelent, 2005 óta, amióta a KSH nyilvántartja az uniós statisztika szerint az aktivitást, azóta sosem volt ilyen magas azoknak a száma, akik foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek a munkaerőpiacon.
Egy évvel ezelőtt, 2010 nyarán majdnem 25 ezerrel kevesebben akartak dolgozni, azóta a foglalkoztatottak száma bő 30 ezerrel emelkedett, míg a munkanélküliek száma nyolcezerrel csökkent. Vagyis egyrészt sokan találtak munkát, másrészt nem csökkent ennyivel a munkanélküliek száma, azaz sikerült olyan embereket is bevonni, akik eddig nem jelentek meg a munkaerőpiacon.
Az aktívak számának emelkedésével párhuzamosan 2,513 millióra csökkent az inaktívak száma a május-július között mért 2,525 millióról. Ez viszont volt már ennél alacsonyabb is tavaly augusztus és október között, amikor mindössze 2,510 millió embert regisztráltak a statisztikai hivatal szakemberei a munkaerőpiacon kívül. A javulással egyébként az aktivitási ráta 62,9 százalékon stagnált június és augusztus között, ez szintén történelmi csúcsbeállításnak felelt meg.
Az aktivitásban tapasztalható kedvező folyamat egyébként folytatódhat, hiszen a kormány eltökélt szándéka a rokkantnyugdíjasok egy részét visszaterelni a munkaerőpiacra. Vélhetően már a jelenlegi csúcsban is szerepe van a tavasszal megszigorított nyugdíjba vonulási feltételeknek, illetve a nyár elején frissen végzettek megjelenésének a munkaerőpiacon.
Jövőre megint 11 százalék lehet a munkanélküliség
" A következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 10,6 százalékra csökkenhet, azonban a jövő év elejére szezonális hatások miatt újra meghaladhatja a 11 százalékot. Idén éves átlagban 11 százalékos, jövőre 10,6 százalékos munkanélküliségi rátára számítunk" - vélekedik a kilátásokról Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
"A foglalkoztatottak számának dinamikus emelkedése leginkább a versenyszférában valósult meg, de a közfoglalkoztatásnak is érezhető már a hatása. Emellett az iparban és a szolgáltató szektorban erősödött a foglalkoztatói szándék. Az a tény, hogy egy éve folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már hosszabb tendenciának tekinthető. Az autóipari beruházások kapacitásbővítései szintén a trend erősödését vetítik előre" - véli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Beke Károly
mfor.hu
