Megállítható-e a csökkenés?

Igen jelentősen esett vissza az idei első fél évben az élelmiszer-kivitelünk Oroszországba: értéke 49,4 millió dollár volt, az előző év azonos időszakában mért teljesítmény mindössze 66,8 százaléka. A külügyi tárca törekvése tehát eddig nem járt sikerrel. A 2001-re vonatkozó kitekintésében rámutatott, a fizetőképes vásárlőerő mérsékelt növekedésének eredményeként várhatóan nő a kereslet a megfelelő minőségű, de olcsóbb importélelmiszerek iránt. "Meg kell találni az utat az orosz szövetségi és régiós központi és nagyvárosi beszerzéssel foglalkozó szervezetekhez, mert ezeken keresztül, nagy tételben könnyebb az értékesítés" -- ajánlotta a külügyi tárca.

Még erőteljesebb csökkenést mutatott fel exportunk az idei első hat hónapban Ukrajnába: értéke 9,3 millió dollár volt, a tavalyi azonos időszakban mért teljesítmény 39,6 százaléka. Ennél még feltűnőbb a kivitel zuhanása Fehéroroszországba, értéke mindössze 1,4 millió dollár volt (17,5 százalék).

A többi FÁK-országba irányuló magyar élelmiszer-kivitel az idei első fél évben a következőképpen alakult (millió dollár/a tavalyi azonos időszak teljesítményének százaléka): Azerbajdzsán: 0,5/41,5; Kazahsztán: 0,7/55,6; Kirgizisztán: 00,0/--; Örményország: 0,3/101,0; Tádzsikisztán: 0,0/--; Türkmenisztán: 0,1/46,3; Üzbegisztán: 0,0/2,4.

Üde kivételnek számít Moldova és Grúzia: az előbbi piacra az idei első fél évben 4,3 millió dollár értékű magyar élelmiszer jutott, ami 191,6 százalékos teljesítmény az előző évhez képest, az utóbbiba pedig 1,4 millió dollár értékű volt a kivitel (112,1 százalék).

Persze, lehet, hogy a FÁK-piacra is áll az, mint az amerikai piacra: külföldi közvetítőkön keresztül jut el a magyar élelmiszer, és így a nagyobb haszon a közvetítőké, a tranzakcióból származó nyereség utáni adó pedig az államuké.