A csődvédelemről még augusztusban döntöttek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) többségi tulajdonába tartozó erőműtársaság augusztusi közgyűlésén a részvényesek - emlékeztet a közlemény. A 2010. augusztus 26-tól hatályos csődvédelem 90 napra fizetési moratóriumot biztosít a Vértnek, amit most, a hitelezők jóváhagyásával újabb 90 nappal meghosszabbítottak.
Előzőleg már tulajdonosi döntés volt a társaság végelszámolásának előkészítéséről. Ennek végrehajtására három évet adtak volna: a bányászat az év végéig, az erőmű pedig további három évig működött volna, időt hagyva arra, hogy Oroszlány távhőellátását megoldják. A végelszámolási eljárásban a cég vagyona elegendő a hitelezők kielégítésére.
A csődvédelem az azonnali felszámolási eljárás elkerülésére szolgál. A végzés közzétételétől a társaságot fizetési haladék illeti meg a kezdő időpontot megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. Az augusztusi döntés után a csődvédelmet a társaság a munkavállalók javadalmazásával, a térség távhőellátásával és az államilag garantált hitelek visszafizetésével indokolta. A Vért akkor azt közölte, hogy a három hónap alatt elkészíti a fizetőképesség helyreállítását célzó programot, egyezségi javaslatot készít elő mind a hitelezők, mind a munkavállalók számára, és tárgyalásokkal kívánja elősegíteni a térség távhőellátásának hosszú távú megoldását.
A társaság az augusztusi közgyűlés után a helyzet kialakulásának legfőbb okaként a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban létrejött villamosenergia-szállítási szerződésekből származó kárt nevezte meg. Ha nincs fizetési moratórium, az erőműnek 2010. augusztus 30-ig több mint 6 millió eurót kellett volna fizetnie a Vértnek különböző áramkereskedőknek.
Augusztusban Oroszlány polgármestere, Rajnai Gábor az MTI-nek elmondta, a városnak hosszú távú szerződése van a távhőellátásra az erőművel, amely három év alatt mondható fel. A kapcsolt villamosenergia-termelés miatt a távhőár a harmadik legalacsonyabb az országban, de ez a pozíció áramtermelés nélkül nem tartható, így 30-40 százalékos lakossági áremelkedést is vonhat maga után.
MTI