A Diplomás pályakövetés 2009-2010 kutatási program részeként csaknem ötezer, 2007-ben diplomát szerzett fiatalt kérdezett meg kérdőíves módszerrel az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Igazgatósága 2010 tavaszán. A felmérés adatai segítenek tisztázni több, a diplomások elhelyezkedésével kapcsolatos tévhitet. Ilyen például az egyes szakmák (bölcsész, jogász) végzettjeinek elhelyezkedési esélye vagy a munkakereséssel töltött idő hossza.
A saját kategóriájukban keveset keresnek
A kutatás során a végzettek körében mért 135 ezer forintos nettó havi átlagkereset lényegében megfelel a KSH által nemzetgazdasági szinten regisztrált átlagos fizetésnek. Hozzá kell tenni azonban, hogy a statisztikai hivatal egyaránt figyelembe vette a fizikai és szellemi foglalkozásúak adatait is, míg a kutatás csak a frissen végzett szellemi foglalkozásúak bérét tartalmazta. Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a frissdiplomások keresete ugyan még elmarad a hasonló pozícióban lévők - de nem pályakezdők - bérétől, de már jobban keresnek a fizikai dolgozóknál (A KSH a szellemi foglalkozásúak körében 171 800 forintos, a fizikai dolgozók körében 96 600 forintos nettó átlagjövedelmet mért).
Magasabb fizetésről a gazdaságtudományi, informatikai, jogi és műszaki diplomával rendelkezők számoltak be. Ugyanakkor a gazdaságtudományi és informatikai végzettségűek között vannak a legnagyobb bérkülönbségek, azaz itt a legjelentősebbek a szakmán belüli eltérések. Átlagosan a legalacsonyabb a fizetése a pedagógusoknak, valamint a természet-, bölcsészet- és társadalomtudományok végzettjeinek, de ugyanebbe a kategóriába tartoznak a kezdő orvosok is. Ezekben a szakmákban viszont, ritka az átlagtól jelentősen eltérő, kiugróan magas vagy alacsony fizetés.
Az adatok azt mutatják ugyanis, hogy a diplomát szerző fiatalok jelentős részének már volt valamilyen munkatapasztalata, amikor átvette oklevelét, 40 százalékuk konkrétan dolgozott is államvizsgája időszakában. Ez az eredmény persze a végzettek teljes körére vonatkozik, magában foglalva a jellemzően munka mellett tanuló levelező, esti, távoktatásos munkarendben diplomázókat is. A megkérdezettek kétharmadát kitevő nappali tagozatosok között a diplomázáskor dolgozók aránya 16,4 százaléknyira tehető.
A munkaügyi statisztikák alapján az elmúlt években romlott a frissdiplomások foglalkoztatási helyzete, azonban a tömeges diplomás munkanélküliségről szóló rémhíreknek ellentmondani látszik, hogy a végzetteknek mindössze 1,9 százaléka nem talált munkát 2007-es diplomázása óta folyamatos munkakeresés ellenére sem.
A megkérdezett végzettek negyven százaléka - mint ahogy korábban említettük - már munkában állt oklevele átvételekor, több mint fele (53,5 százaléka) pedig a diploma megszerzése után keresett és talált is állást. Ez utóbbi csoport tagjai átlagosan 3,56 hónapot töltöttek munkakereséssel, ennyi tehát az az idő, ami a diplomázás és az állásszerzés között átlagosan eltelt. E frissdiplomás álláskereső réteg több mint egyharmada (37,5 százaléka) már az első hónapban - lényegében rögtön diplomázás után - munkába állhatott. További 18,6 százalékuk kettő, majd 15,3 százalékuk három hónap alatt talált munkát. A friss diplomával állást keresők 28,6 százalékának kellett tehát négy vagy több hónapot várni a munkába lépésre - állapítja meg a felvi.hu oldalon közölt felmérés.
A diplomázás után átlagosnak tekinthető 3,56 hónapos álláskeresési időszak az egyes szakterületeken nem nyúlik egyformán hosszúra. A felmérés egyik meglepő megállapítása, hogy a bölcsész és jogi diplomák túltermeléséról szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban „kelnek el" a munkaerőpiacon.
Az orvos- és egészségtudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területek állást kereső diplomásai is hamarabb találnak állást az átlagnál (előbbi esetében nyilván a rezidensi rendszer becsatornázási funkciója is érvényesül). Az átlagosnál hosszabb időbe telik az elhelyezkedés a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi végzettségűek esetében.
A fizetés miatt morgolódnak
A kutatás során kiderült, hogy az elhelyezkedett diplomások munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek, a fizetéssel kapcsolatban azonban már kevésbé pozitív a véleményük. Főként a pedagógiai, orvos- és egészségtudományi, természet- és társadalomtudományi szakmák végzettjei érzik kevésnek a bérüket.
A felmérés másik érdekes eredménye, hogy a diplomázás utáni első munkahely megszerzésében a személyes kapcsolat szerepe meglepően erősnek bizonyult. A végzés után állást kereső frissdiplomások egyharmada ismerős ajánlása révén szerzett munkát. A munkakeresés formális útjai közül az álláshirdetés 28,4, a munkaközvetítő cég pedig 3,9 százalékuknak segített.
A felsőoktatási intézmények szerepe az első munkahely megtalálásában csekély - a friss diplomával rendelkezők körében összesen 6,9 százalékban járultak hozzá valamilyen módon (akár karrier irodák, tanári ajánlások, akár intézményi kapcsolatok révén) az első diplomás állás megszerzéséhez.
Miként a diplomázás utáni három év a munkaerő-piaci útkeresés időszakának is tekinthető, az adatokból azt is láthatjuk, hogy az eltelt időszak sokaknak a stabilizálódást is jelentette. A munkaerőpiacra belépett válaszadók kétharmada nem váltott munkahelyet az államvizsga óta, tehát jelenleg is ott dolgozik, ahol államvizsgája idején, vagy közvetlen utána kapott állást.
mfor.hu
