A programnak azt kell tartalmaznia, hogy Magyarország miként akarja elérni a számára 2020-ra előírt 13 százalékos megújuló energiaforrás arányt. Az Európa Tanács 2007-ben határozott a megújuló energiaforrások arányának növeléséről, ezt követően a magyar kormány jóváhagyta az erről szóló, 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti célkitűzéseket. Ez tartalmazta, hogy a zöldáram termelését a 2006. évi 1.630 gigawattról 2020-ra 9.470 gigawattra növelik. A hőtermelésben a megújulók arányát a 2006. évi 36 petajoule-ról 87,1-re emelik. Az üzemanyag-felhasználásban pedig a 2006. évi egy petajoule-ról 19,6-ra emelik a megújuló energia arányát.
A nemzeti fejlesztési minisztérium legutóbbi adatai szerint 2009-ben a megújulóenergia-felhasználás az összes energiafogyasztás 7,3 százaléka volt, szemben az egy évvel korábbi 5,9 százalékkal.
A villamosenergia-termelésben a részarány valamivel magasabb: elérte a 7,5 százalékot. Tavaly az összes villamosenergia-felhasználás a 41.518 gigawattóra volt, amiből a megújulók 2.704 gigawattórát tettek ki.
A szélerőművek által termelt áram a 2008. évi 205 gigawattóráról 327 gigawattórára nőtt, a többi lényegében a biomassza, biogáz és egyéb hulladék bázisú termelés volt.
A kormány - egy friss minisztériumi anyag szerint - arra számít, hogy szigorodni fognak a környezet- és természetvédelmi szabályok, ezért ezt az energetikai döntéseknél figyelembe kell venni.
A korábbi kormány által elfogadott, a 2008-2020 közötti időszakra szóló megújuló energiastratégiát felülvizsgálták, és Magyarország azt jelentette az EU-nak a múlt év végén, hogy alapvetően önállóan kívánja elérni a megújuló célokat, csak a bizoüzemanyagok területén lehet képes exportőrként részt venni az együttműködésben. Az EU rugalmasság mechanizmusokat épített be a klímavédelmi célkitűzések megvalósításába: a tagállamok vásárolhatnak, vagy értékesíthetnek a forrásokat.
Az elemzések szerint a megújulóenergia-felhasználás 2020-ig szóló programjához mintegy 400 milliárd forint támogatás szükséges.
MTI/Menedzsment Fórum
