A kormány már 2011-ben, az első Széll Kálmán Tervben kifejezte abbéli szándékait, hogy a felsőoktatás rendszerét teljes mértékben átalakítja elsősorban az állami finanszírozású helyek megnyirbálásával, valamint az indított szakok kormányzati befolyásolásával. Az átalakítás legfőbb kiváltója az az elképzelés, miszerint a munkaerőpiaci keresletet össze kell hangolni a kínálattal, így azokat a képzéseket kell előtérbe helyezni, melyekre a piac igényt tart.
A fentiek mellett még egy újdonsággal szembe kell nézniük a hallgatóknak, ez pedig a hallgatói szerződés, vagyis a köznyelvben "röghöz kötésként" elterjedt kormányzati elképzelés. A szerződésminta csütörtök délben került fel a felvi.hu oldalára. A szerződés lényege, hogy az állami finanszírozás mellett tanulmányokat folytató hallgatónak a támogatott képzési idő kétszeresét a végzését követő 20 éven belül itthon kell ledolgoznia. Ha ezt nem teljesíti, a képzés költségét vissza kell fizetnie a Magyar Államkincstárnak - kamatokkal együtt, melynek mértéke a jegybanki alapkamat plusz 3 százalék. Hasonló fizetési kötelezettség terheli a hallgatót akkor is, ha a képzési idő másfélszerese alatt nem fejezi be a tanulmányait: ekkor a képzés költségének 50 százalékát kell visszafizetnie. Ha megszületik az erre irányuló határozat, akkor az érintettnek 30 munkanapja lesz a fizetési kötelezettség teljesítésére, ha ezt nem tudja teljesíteni, akkor 5 millió forintos költség alatt 10, 5 millió forint feletti összeg esetén 15 évre kérhető részletfizetés.
22 százalékkal kevesebb jelentkező, 19 százalékkal kevesebb felvett
Az idei felvételi eredményeket a rendszer átformálása már jelentősen befolyásolta, bár a kormány úgy nyilatkozott az idei ponthatárok kihirdetése után, hogy a (fentebb is említett) változtatások ellenére továbbra is vonzó a felsőoktatás az érettségizettek számára. A felvi.hu statisztikája szerint az idei évben 110 617-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ez azonban az előző évi közel 150 ezer jelentkezőnél 22 százalékkal kevesebb, ráadásul ennyire alacsony érdeklődés 2008 óta nem mutatkozott a felsőoktatás iránt. Akkor 96 991-en szerettek volna a középiskola után diplomát szerezni. Ha pedig az elmúlt 11 év statisztikájának átlagát nézzük, akkor a 137 440-es számnál is 20 százalékkal alacsonyabb a mostani jelentkezőszám.
Ha viszont a felvett hallgatók számát nézzük meg, akkor 2001-ig visszamenőleg - eddig érhető el statisztika a felvi.hu oldalán -, egyetlen egy évben sem volt ennyire alacsony a létszám, ami nyilván a kormány keretszámot szűkítő lépéseinek is az eredménye. Idén 79 861 fő kezdheti meg a tanulmányait valamelyik főiskolán, vagy egyetemen. Ezelőtt 2008-ban volt a legalacsonyabb a létszám: akkor 81 108-an nyertek felvételt. A friss adat egyébként előző évhez képest, amikor is 98 144-en örülhettek a ponthatárok kihirdetésekor, 19 százalékos - 18 283 fős - visszaesést mutat. A fentiekből fakadóan az állami képzésbe felvettek száma is jelentős visszaesést mutat előző évhez képest, hiszen a 2011-es 67 035 fő után most 51 055-en kerülhettek államiag finanszírozott képzésbe.
Volt, ahol a jelentkezők 6 százalékát vették fel
A ponthatárokat nézve nem okozott meglepetést, hogy a legmagasabb pontszámok, az elmúlt évhez hasonlóan a Corvinus Egyetemhez kapcsolódnak. Az öt legmagasabb pont ennek az intézménynek valamelyik szakára kellett: az élen a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 482, az alkalmazott közgazdaságtanhoz 479, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakhoz 478, a gazdaságelemzéshez 477 és a nemzetközi tanulmányokhoz 473 pontot kellett elérnie a felvételizőnek.
Ebből kifolyólag nem is meglepő, hogy a legnépszerűbb szakok között a fentiek egyike sem található. A legtöbben a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karának nemzetközi gazdálkodás szakára szerettek volna bekerülni, ám ehhez 465 pontot kellett elérni. Az 1858 jelentkezőből 594-en első helyként jelölték meg ezt a szakot, ám a képzésre mindössze 26-an kerülhettek be idén.
Az orvostudományi képzésterület volt a második legnépszerűbb annak ellenére, hogy a szakma tényleg az elhivatottságról szól, hiszen a bérezés tekintetében nem tartozik a legjobban fizető munkák közé az orvoslás. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára az 1788 jelentkezőből 437-et vettek fel - ennyien érték el a szükséges 435 pontot legalább. Harmadik legnépszerűbb képzés a Szegedi Egyetem általános orvos képzése, ahova 226-an tudtak bekerülni a 1709 jelentkezőből - a ponthatár sokkal alacsonyabb volt a Semmelweis Egyetem képzésénél: 421 pont. A kormány által preferált mérnöki, informatikai képzések azonban csak a 6.-8. legnépszerűbb irányt jelentették a felvételizők számára. Ugyanakkor ide lehetett jelentkezni a legnagyobb sikerrel, hiszen gépészmérnöki szakra az első helyen jelentkező 2472 fő közül 1999-et fel is vettek, vagyis a jelentkezők 80 százaléka szeptemberben a vágyott szakon kezdheti meg a tanulmányait. Szintén jó esélyekkel indulhatott az, aki mérnökinformatikus szakra adta be a jelentkezését. Az első helyes 2321 jelentkezőnek a 77 százaléka, vagyis 1793 fő sikeres felvételi eljárásról kaphatott értesítést e hét keddjén. Érdemes még kiemelni a nemzetközi gazdálkodás szakot, mely a legnépszerűbb képzésnek számított idén: ide az első helyen jelentkező 1820 felvételizőnek mindössze 6 százaléka, 114 fő kerülhetett be a képzésbe.
A piac idén nem teljesen ezeket kereste
Ugyan azok, akik most kerülnek be a felsőoktatásba, legkorábban három év múlva jelennek meg álláskeresőként a munkaerőpiacon, mégis érdemes megnézni, hogy milyen hiányszakmák jelentek meg az eltelt hónapokban a piacon. A jelenlegi trend arról árulkodik, hogy nem teljesen a fent említett népszerű képzések a keresettek a cégek által. A Profession.hu álláskereső portál idei felmérése szerint ugyanis 2012-ben az eddig eltelt hónapokban a mérnöki, IT-fejlesztői, könyvelői, értékesítői és ügyfélszolgálati szakmák voltak a legkeresettebbek a hirdető cégek között. A mérnöki végzettségűek körében is elsősorban a villamosmérnöki, a minőségbiztosító mérnöki és a folyamatmérnöki az a szaktudás, melyre a cégeknek szükségük lenne. Ugyanakkor az orvos- és a gazdasági képzéssel nagyon mellélőni nem lehet, hiszen rájuk mindig szükség lehet - tartják így sokan. Az azonban már más kérdés, hogy a turizmus szakon végzettek mihez kezdhetnek majd a diplomájukkal.
Székely Sarolta
mfor.hu
