Mérséklődő optimizmus
A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan internet-gazdasági felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Westel e-Gazdaság Indexben összegzi.
A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internetben rejlő lehetőségek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
2002. I. negyedévében a GKI-Westel e-Gazdaság Indexének értéke 10,8 (előző negyedév: 11,7). Az előző felméréshez képest optimistábban nyilatkoztak a kereskedelmi cégek, viszont az ipari és szolgáltató szféra, valamint a turizmushoz kapcsolódó ágazatok vállalkozásai csökkenő optimizmust jeleztek. A pénzügyi szféra várakozásai nem változtak lényegesen az elmúlt hónapokban, a kereskedelmi cégek után szorosan a pénzügyi intézmények tartják üzleti szempontból leginkább ígéretesnek az internet-penetráció növekedését, a világhálóra épülő alkalmazások felhasználói-körének bővülését.
Az index mérséklődése két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a vállalatok az internet és az internetes alkalmazások elterjedésének csekélyebb befolyását látják a saját piacukra, másrészt a válaszadók kisebb forgalombővülést várnak az interneten keresztüli értékesítésben.
E-kereskedelem: fontolva haladás
Bár a cégek három-negyede már rendelkezik internet-kapcsolattal, az „internet-gazdaságba” való bekapcsolódás még a közép- és nagyvállalatok esetében is csak kevesekre jellemző. A közép- és nagyvállalatok, azaz az 50 főnél több főt foglalkoztató cégek körében az internet alapú üzleti alkalmazások elsősorban a vevőkkel való kapcsolattartás területén terjedtek el (a válaszadók 9%-a). Beszállítókkal való kapcsolattartásra csak 6%-uk vezetett be internetre épülő kereskedelmi megoldást. Az internetes csatornának a cég marketing-folyamataiban való használata pedig csak a közép- és nagyvállalatok 5%-ára jellemző. A várakozások az eddigi tendenciákat erősítik meg, a közeljövőben a legnagyobb arányban szintén a vevőkkel való kereskedelmi kapcsolatokban szándékoznak internetes üzleti megoldásokat kiépíteni.
A GKI Gazdaságkutató Rt. számítása szerint 2001-ben az interneten keresztül lebonyolított nagykereskedelmi forgalom nagysága 31,5 milliárd forintot tett ki, míg az internetes kiskereskedelem 5,4 milliárd forint árbevételt ért el. A turizmushoz kapcsolódó ágazatok vállalatainak internetes értékesítését az elemzők külön számították, melynek becsült értéke 2001-ben 10,6 milliárd forint volt. Ez 2000-hez képest 66 %-os növekedés az internetes nagykereskedelmi (2000: 21 milliárd Ft) és közel ötszörös növekedés az internetes kiskereskedelmi forgalomban (2000: 1,1 milliárd Ft).
A növekedés ellenére az internetes értékesítés részaránya egyelőre átlagosan a vállalatok árbevételének 0,1%-át teszi ki. 2002-re a vállalatok a világhálóra épülő értékesítések 52%-os növekedését prognosztizálják, a bővülés húzóágazata a várakozások alapján elsősorban a kereskedelmi szektor lesz.
Mérséklődő hazai optimizmus az e-businessben
A vállalatok kissé kedvezőtlenebbül ítélik meg kilátásaikat az internet-gazdaság területén, mint egy negyedévvel korábban derül ki a GKI-Westel e-Gazdaság Index értékének alakulásából. A mutató 2002 I. negyedévében 10,8 volt, szemben a 2001 év végén mért 11,7-es értékkel. Az ipari és szolgáltatói szféra valamint a turizmus negatívabb várakozását az első három hónapban a kereskedelmi szektor növekvő optimizmusa tudta némiképp ellensúlyozni.
