Míg száz évvel ezelőtt egy pohár értékének 80 százalékát a benne lévő nyersanyag adta és csupán 20 százalék volt az ötlet és a munka, mára ez az arány megfordult - jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Parlamentben megrendezett konferencián. Aztán Vizi E. Szilveszter így folytatta: az arány megfordulása a tudás, a szellemi tőke felértékelődését jelenti, amivel élnünk kell a XXI. század Európájában. Az akadémia elnöke emlékeztetett rá: a magyarországi uniós népszavazás után Romano Prodi kijelentette: hazánk legfontosabb hozománya az Európai Unióban a szellemi tőke. A tudósainkra persze joggal lehetünk büszkék, ám a körülményekre, amik között dolgoznak, már kevésbé.
Társadalmi igénnyé és divattá kell tenni a tudományt - mondta a konferencián felszólaló kancelláriaminiszter. Kiss Péter hozzátette, így válhat igazán függetlenné a tudomány a kormányoktól, vagy a költségvetéstől. A kancelláriaminiszter egyébként üdvözölte a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület létrejöttét és programját, vagyis, hogy a tudást a társadalom mind szélesebb rétegei számára tegyék elérhetővé. Kiss Péter azt mondta, időszerű és európai a kezdeményezés, hogy a tudományt, a tudást, a szellemi tőkét magasra emelve érkezzünk meg az Európai Unióba.
Mi lesz a magyar szürke állománnyal
A magyar tudomány háromszor hatékonyabb, mint a nemzetközi átlag, itthon mégis kevesebb pénz jut rá. Kiss Péter szerint időszerű és európai a kezdeményezés, hogy a tudományt, a tudást, a szellemi tőkét magasra emelve érkezzünk meg az Európai Unióba.
