Miért Magyarország az egyik legjobb?
Ausztria után közvetlenül Magyarország miben a legjobb? Ez nem más, mint a szervfelajánlás, azaz hogy hány ember hajlandó donorként szerveit felajánlani (például halála után) egy másik ember életének megmentéséért.
Az adatok alapján jól látható, hogy két nagy csoportra oszthatók az országok. Az egyikben nagyon magas arányban ajánlják fel a szervüket (96-99%), míg a másikban nagyon alacsonyan (4-27%). Számos ötlet felmerült, hogy miért pont így alakult ki a két csoport:
- Kulturális oka van? De akkor a svéd és a dán miért van két különböző csoportban, ahogyan az angol és a francia...
- Van aki nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra? De akkor Hollandia, ahol nagyon sok pénzt költöttek toborzásra miért áll rosszabbul, mint Magyarország, ahol szinte semmit.
Végül egy sokkal egyszerűbb magyarázatot találtak (Johnson & Goldstein, 2003) arra, hogy mi lehet a háttérben. Ez pedig egyszerűen az úgynevezett Default Effect (Alapértelmezett hatás). A két típus között egyszerűen annyi a különbség, hogy másképp teszik fel ugyanazt a kérdést. Dániában arról kell nyilatkozni, hogy felajánlja-e a szerveit. Míg Magyarországon arról, hogy nem szeretné felajánlani. Más-más az alapértelmezett. Magyarországon azért ilyen magas az arány, mert aki külön nem nyilatkozik, hogy nem szeretné, annak úgy veszik, hogy felajánlotta, míg Dániában fordítva.
(Érdekkességképpen próbáljon rákeresni a google-n, hogyan tudna erről lemondani Magyarországon. A Blogunk kommentelői sem találták könnyű feladatnak).
Egyszerűen ez az apróság okoz rengeteg országban donorhiányt. A Viselkedési Közgazdaságtan Blogunkban több komment is érkezett annak kapcsán, hogy érdekes módon nagyon triviális a megoldás és, hogy erre csak ilyen későn gondoltak. Viszont itt említenénk meg, hogy van egy másik lista, ahol sajnos hasonlóan elől áll Magyarország. Ez az öngyilkosok aránya. Valószínűleg ott is van egy egyszerű oka annak, miért az a sorrend az országok között ami, de még nem tudni, hogy mi is ez az ok.
De, ami még érdekesebb, hogy ez a jelenség rámutat arra, milyen erős hatás az alapértelmezetten felajánlott opció. Tehát, ha valaki valamit el akar érni, akkor az általa kedvelt lehetőséget tegye alapértelmezettnek, majd adjon lehetőséget, hogy aki akar, az másképp dönthessen.
