2001. augusztus 16. 11:00

Az elektronikus kereskedelem és a tartalomszolgáltatás fejlődésével, a fogyasztói (látogatói) elvárások ezzel párhuzamos emelkedésével Magyarországon is egyre nagyobb kockázatot jelent az internetes stratégia kialakítása. A fogyasztók a legkiterjedtebb döntési szabadsággal az interneten rendelkeznek, hiszen egyetlen kattintással búcsút mondhatnak a nekik nem tetsző tartalomnak, vagy szolgáltatásnak, hogy azután soha többé ne térjenek vissza.

A teszt két alapformában végezhető:

  • KVÁZI MONADIKUS DESIGN: itt a résztvevők egyetlen weboldalt értékelnek, kizárólag belső összehasonlító alappal (korábbi saját tapasztalatok)


  • BENCHMARKING: itt ugyanaz a fogyasztó egyszerre értékeli a megbízó oldalát és a legfontosabb konkurens oldalt (ez a módszer az egyedi versenyelőnyökről alaposabb képet ad)



A webtesztek itthon elterjedt formája az ún. multimédiás fókusz csoport és a mélyinterjú. E módszerekkel szemben a SITE MONITOR az alábbi előnyökkel rendelkezik:

  • Kvantitatív információkat ad, az in hall tesztek megbízhatósági szintjén, hasonló költségek mellett


  • Valós idejű vizsgálat: reprodukálja azt a szituációt, ahol a fogyasztó általában értékeli a weboldalakat, mely nem csoportos helyzet (fókusz csoport) és nem olyan szituáció (mint a méylinterjú esetében) amikor valaki figyeli és irányítja a viselkedést


  • Pszichológiai előnyökkel rendelkezik: az általános pszichológiából közismert törvényszerűség, hogy cselekvés közben vetődnek fel az értékelés valódi szempontjai, melyek egy része elfelejtődik, vagy a tudatos gondolkodás során átértékelődik, így később csak korlátozottan hívható elő


  • Ha szükség van az oldalak image vizsgálatára is, a módszer olcsón kiegészíthető 10-15 mélyinterjúval, közvetlenül a tesztet követően.



A műszeres mérések lehetővé teszik a viselkedési adatok pontos nyomon követését, azaz vizsgálható lesz az egyes oldalakon eltöltött idő, a tipikus útvonal szerkezet, a navigációt blokkoló oldalak, illetve elemek azonosítása. A mérési adatokból ún. útvonaltérkép készül, melyen pontosan láthatók az egyes feladatmegoldások során választott sikeres és sikertelen útvonalak és azok előfordulási valószínűsége. A térkép azonosíthatóvá teszi azokat a design elemeket is, amelyek tévútra vezetik a felhasználókat.