Bár a gyorséttermek vendégei közt is több a férfi, mint a nő, egyéb szempontokból tapasztalhatók eltérések a hagyományos vendéglátáshoz képest. Így az életkor szerint sokkal jobban megoszlanak a szokások. A 30 évesnél fiatalabbak többsége szokott gyorsétterembe járni, a 30-39 közöttiek kisebb része, míg a 40 évesek és idősebbek körében elenyésző ez az arány.
Az iskolai végzettség itt is fontos választóvonal. A magasabban képzettek körében kedveltebb a gyorsétterem, mint az alacsonyabban képzetteknél.
A jövedelem szerinti megoszlás szintén érvényesül, tehát a tehetősebbek közül többen járnak gyorsétterembe. Ez különösen jellemző a havi nettó 160 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőkre.
Regionálisan Budapest és Észak-Dunántúl mellett Pest megye mutatói kedvezőbbek a középértéknél, míg a többi régióban átlagosak vagy annál alacsonyabbak. Településnagyság szerint pedig, érthető módon a kisebb falvak és városok válaszadói erősen alulreprezentáltak.
Főzni tudás szempontjából logikus a megoszlás. A főzni szeretők közül kevesebben járnak gyorsétterembe vagy vendéglőbe, míg a főzni nem szeretők, sőt nem tudók közül többen.
A fogyasztói típusoknál az átlagoshoz képest kisebb arányban étkeznek házon kívül a „szűkösen táplálkozók”, illetve a „hagyományos” étkezési szokások hívei. A pozitív oldalon az „ínyencek” aránya legnagyobb mind a hagyományos vendéglőkben, mind a gyorséttermekben. Habár hagyományos étterembe 67, gyorsétterembe viszont csak 55 százalékuk jár.
Minden harmadik felnőtt jár étterembe
Vendéglőben, hagyományos étteremben a felnőtt lakosság 40 százaléka étkezik több-kevesebb rendszerességgel, gyorsétteremben pedig 31 százalék.
