Többek között erről számolt be Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója keddi sajtótájékoztatóján, ahol bemutatta a „Vásárlóerő index 2002-2003” című új tanulmányt.
A 10 000 lakosúnál nagyobb települések közül a legnagyobb vásárlóerővel rendelkezők rangsorát továbbra is Százhalombatta vezeti. A két évvel ezelőtti második Paks hátrább került, a hatodik helyre. Most Budapest a második, majd Budaörs, Tiszaújváros és Budakeszi következik. Idén először a GfK kiszámította minden magyar település vásárlóerő indexét.
Az összesen 3 102 település mellett megvan az egyes megyék, valamint külön-külön a budapesti kerületek vásárlóereje. Ez a mutatószám elsősorban a kereskedelem fejlesztéséhez és a kereskedelmi marketinghez nélkülözhetetlen eszköz. A települések vásárlóerő indexe mellett szerepel a lakónépesség száma is, a 2001. január 1-i adatok alapján.
Ha az országos átlagot 100-nak vesszük, akkor a megyék élmezőnyét alkotó Fejér és Győr-Moson-Sopron mutatója egyaránt 105 százalék, Vas mutatója 104, Komárom-Esztergom 103, Pest pedig 101 százalék. Ezek a magas mutatók magyarázzák egyrészt Észak-Dunántúlon a kereskedelem szerkezetének gyors fejlődését is, másrészt a budapesti agglomeráció erősödését. Utóbbira jó példa a Zsámbéki medencében fekvő, 2000 lakosú Telki, amelynek 155 százalékos vásárlóerő indexe valamennyi magyar település közül a legmagasabb. Nem véletlen, hogy a község szélén épült impozáns bevásárló és szolgáltató központ bármelyik városban is megállná a helyét. Légvonalban szomszédos falu az 5000 lakosú Nagykovácsi, szintén kiemelkedően magas, 132-es mutatóval. Ugyancsak Pest megyében található Leányfalu, amelynek 2400 lakosára 129-es vásárlóerő indexet számoltak ki.
A megyék rangsorában négy évvel ezelőtt Győr-Moson-Sopron még egyedül állt az élen 103 százalékkal. Majd Fejér és Vas 101-et ért el. Komárom-Esztergom 98 százalékos mutatója pedig akkor elmaradt az átlagtól.
A legalacsonyabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező megye változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg, az országos átlaghoz képest 1998-ban, 2000-ben, de most is 81 százalékkal.
A legalacsonyabb vásárlóerejű falvak közé a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kiscsécs (210 lakos) tartozik, 45 százalékkal, majd a baranyai Gilvánfa (390) következik 47, és a szintén BAZ-megyei Fáj (290) 48 százalékkal.
Az ország vásárlóerő térképén nem a Duna a választóvonal. A Dunától keletre fekvő Csongrád ugyanis megelőz három dunántúli megyét is, Baranyát, Somogyot és Tolnát. De utóbbi kettő elé került a rangsorban a legutóbbi időszakban Heves is.
A vásárlóerő-adatok olyan termékek értékesítési potenciálját mutatják, amelyek iránt a kereslet jelentős mértékben függ a vásárlóerőtől.
Ugyanakkor a mutatószámok megbízható támpontot adnak többek között a területi képviselők értékesítési lehetőségeinek meghatározásához, ahogyan a forgalom értékeléséhez is. De segítenek abban is, hogy feltárja az eddig nem megfelelően kiaknázott területeket, hogy csak néhány felhasználási lehetőséget említsünk.
Minden magyar település vásárlóereje rendelkezésre áll
Az egy főre jutó vásárlóerő a megyék közül csak Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Fejérben, Vasban, Komárom-Esztergomban és Pestben haladja meg az országos átlagot. A két utóbbi megye jelentősen előrelépett a legelső, 1998-ban végzett vásárlóerő-vizsgálathoz képest, amikor még az átlag alattiak csoportjába tartoztak.
