<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyre többen ébrednek rá a vezetők közül arra, hogy a tétlenség, a csodavárás önmagában nem vezet eredményre, és változtatni kell. Ennek jegyében a szervezet-átalakítás, a munkaerő-fejlesztés és -képzés, az ösztönző rendszer bevezetése, amely lépésektől javulást várnak a cégek 2013-ban, derült ki a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel együttműködésben készült felmérésből.

Dara Péter

A vezetők és a HR-esek túlnyomó többsége az előremenekülést és a hatékonyságnövelést látja lehetséges kitörési pontnak a változó gazdasági környezetben. Ennek érdekében elsősorban az értékesítés fejlesztését, a munkaköri szerepek átalakítását, a képzéseket, a felső- és középvezetők fejlesztését és coachingját, a folyamatok és a szervezet átstrukturálását, az ösztönző/motivációs rendszer bevezetését vagy finomítását, új jövőkép és stratégia alkotását, a munkavállalók elégedettségének és elkötelezettségének vizsgálatát, illetve a teljesítménymenedzsmentet tartják kiemelt eszköznek – emelte ki Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel együttműködésben készült, 584 szervezet álláspontját és terveit összegző friss országos felmérés eredményeiből.

A szakértő szerint egyre többen ébrednek rá a vezetők közül arra, hogy a tétlenség, a csodavárás önmagában nem vezet eredményre, és azon, ami láthatóan nem működik, aktívan változtatni kell. Ez a felismerés vehető észre abból is, hogy bár az idézett kutatásban a válaszadók közel 6 százaléka semmit sem tervez idén tenni a hatékonyság fokozása érdekében, azonban számuk jelentősen kisebb annál, mint amit az elmúlt két év több országos kutatása mutatott ugyanezen témakörben.

Idén a cselekvéstől, a változtatásoktól konkrét eredményeket várnak az érintettek. Ezt mutatja az is, hogy míg a 2012-es évet a munkáltatók 34 százaléka rossznak, 49 százaléka átlagosnak tartja, s csak 17 százalékuk zárta jó eredménnyel, addig a jövőt illetően többen optimisták. A 2013-as évet tekintve 25 százalékra csökken azok aránya, akik negatív eredményt várnak, 4 százalékkal nő azoké, akik stagnálásra számítanak a tavalyi évhez képest, ugyanakkor a cégek 22 százaléka javuló vagy erősen javuló gazdasági kilátásokra számít.

A felmérésben részt vevő – 49 százalékban magyar, 45 százalékban külföldi tulajdonban álló, míg 5 százalékban állami/önkormányzati érdekeltségű, 1 százalékban nonprofit – szervezetek összesen közel 230 ezer főt foglalkoztattak az elmúlt évben, ezért tapasztalatuk, véleményük országosan is számottevő. Az átlagadatok természetesen jelentős különbségeket mutatnak akár ugyanazon szektoron belül is. Míg például a hatékonyságnövelést a válaszadók 8 százaléka a tervezett elbocsátásoktól várja, ugyanakkor folyamatosan nő azok aránya, akik a forráshiányos időszak ellenére a képzésektől, a vezetők fejlesztésétől várják a megoldást – hangsúlyozta Dara Péter. Ez érthető, hiszen egyre többen tapasztalják, hogy a szervezetek közötti különbséget nem a termékek és a szolgáltatások, hanem a szervezeteket irányító vezetők és az ott dolgozó szakemberek adják – tette hozzá.

Forrás: Mi lesz a bérekkel és a juttatásokkal 2013-­ban? felmérés

Éppen ezért fontos lojalitásuk, megbecsülésük, értékként való kezelésük, amely értelemszerűen a bérekben és a juttatásokban is megnyilvánul. A válaszadók 65 százaléka nem érintett a minimálbér-emelésben, hiszen a náluk dolgozók ennél magasabb összegű jövedelemmel rendelkeznek. Ugyanakkor a gazdasági helyzetet jelzi, hogy a munkáltatók harmada nem emel bért 2013-ban, ötödük még bizonytalan e kérdésben, s csak 41 százalékuk tudja biztosan, hogy idén valamilyen mértékben emelni fog.

Ebben a helyzetben értelemszerűen felértékelődik azon munkáltatók lépése, akik béren kívüli juttatásokkal kompenzálják vagy egészítik ki a béremelés elmaradását. A cégek 5 százaléka teljesen új megoldásként vezeti be a cafeteriát, 11 százalékuk emeli az erre a célra fordítható keretösszeget (akár azzal, hogy kihasználja az idei évtől 8000 forintra emelt kedvezményes adózású Erzsébet-utalványt, hozzájárul iskolakezdési támogatással a gyermekes szülők jövedelméhez, étkezési lehetőséget biztosít a dolgozóinak, belépőt ad sport- és kulturális szolgáltatások igénybevételére, stb.). A kutatásban részt vevő döntéshozók ötöde még gondolkodik, hogy mit tegyen e kérdésben, többen a kutatás eredményére építve, az abból származó információkra alapozva hoznak majd döntést. Emiatt a szervezők mindenki számára elérhetővé tették az összefoglaló tanulmányt.

mfor.hu