Ahogy az előző hónapokra vonatkozóan, januárra is kiszámoltuk, hogy mennyi pénz maradt a magyaroknál az alacsony üzemanyagáraknak köszönhetően. A módszer rendkívül egyszerű: a fogyasztást az októberi – tehát az áresést megelőző időszak - és az adott hónap áraival is kiszámoltuk, majd a két számot kivonva megkapjuk, hogy mennyit jelenthetett az OPEC országok rezsicsökkentése. Persze ezt a számot két tényező is árnyalja: egyrészt más piaci folyamatok is munkálkodtak időközben, másrészt a KSH rendelkezésre álló novemberi és decemberi adataiból tudjuk, hogy a forgalom is megnőtt a kutaknál.
Ezektől függetlenül a januárban tankolt mennyiség 20,8 milliárd forinttal került kevesebbe, mint ha semmi sem változott volna októberhez képest. Ennek a pénzek pedig már egy kis része is jól jöhetett a hagyományosan gyengélkedő januári kiskereskedelemben. Ha pedig hozzávesszük, hogy novemberben további 5,7, decemberben pedig 13,8 milliárd volt ugyan ez az összeg, akkor kiderül, hogy 3 hónap alatt 40 milliárdra duzzadt az olcsóbb benzin és gázolaj következtében nálunk maradó pénzösszeg.
Bár a KSH kiskereskedelmi adatsorából még csak a decemberi áll rendelkezésünkre, már abból is látszik, hogy a nem élelmiszer termékek a korábbi hónapokénál jó egy százalékponttal nagyobb bővülést mutatott decemberben éves összevetésben. A nem élelmiszer termékek forgalmának növekedése jelzi leginkább, hogy több az elkölthető pénzünk.
Bár februárban a benzin ára mintegy 30, a gázolajé pedig 24 forinttal emelkedett, még mindig messze vagyunk az októberi szinttől, tehát a „megtakarítás”, amelynek számláját az olajexportőrök állják, folytatódni fog. A kormány számára egyébként ez pont előnyös, hiszen az alacsonyabb rezsiszámlákat lassan megszokjuk, így most az üzemanyag veszi át a stafétát, már ami a kiskereskedelmi forgalom katalizátor-szerepét illeti.
mfor.hu
