Bár több államban még akadnak tartalékok, a politikusi nyilatkozatokban már tükröződnek az aggodalmak. Magyarországon szakértői vélemény szerint már akut a probléma, ami a külföldi befektetésekre is negatívan hat.
Csehországban 2030-ra 422 ezer fővel maradhat el a munkaerő-kínálat a gazdaság szükségleteitől a csökkenő születésszám következtében. Vladimír Spidla szociális miniszter a letelepedés megkönnyítésével csábítana munkaerőt az országba. Mart Laar észt miniszterelnök országa fejlődésének legnagyobb akadályát a képzett munkaerő hiányában látja, mely miatt kútba eshet a BMW beruházása.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tavalyi felmérése szerint Magyarországon a feldolgozóipari cégek több mint 40 százaléka panaszkodott arra, hogy nem tudják a képzett dolgozók létszámát a kívánatos szintre feltölteni.
Magyarországon kifogyóban van, Győrben és környékén kifogyott a kvalifikált feldolgozóipari munkaerő -- fogalmazott Csáki György, a GKI kutatásvezetője. Csehországban a "kapun belüli" munkanélküliség, Lengyelországban a mezőgazdaság rejt tartalékokat, de Magyarországon már akut a probléma. A munkaerőhiány nemcsak a további külföldi beruházásoknak lehet akadálya, de az eddigi befektetők is továbbköltözhetnek hosszú távú terveik megvalósítása érdekében.
Az EU-csatlakozás közeledésével ráadásul egyre drágább a közép-európai munkaerő, amit csak fokoz a szűkös kínálat. A Mannesmann három év után Ukrajnába költözteti 1100 főt foglalkoztató magyarországi üzemét -- említi a Reuters tudósítója, utalva rá, hogy más befektetők már Ázsia felé tekintenek. Problémát jelent a munkaerő mobilitásának hiánya is, amit csak részben magyaráz a lakáspiac fejletlensége. A közép-európaiak most igyekeznek magukat az olcsó helyett a magasan képzett munkaerő hazájaként eladni a befektetőknek.
A készülő magyar státustörvény szintén a munkaerő-utánpótlás biztosításának lehet az egyik módja, vélekedett a La Libre Belgique napilap. Egyes vélemények szerint azonban ez aligha mérsékelné a munkaerőgondokat. A lap a Helsinki Bizottság budapesti hivatalának munkatársát idézte, aki szerint a törvény inkább a Szerbiából áttelepült vajdasági magyarok helyzetének rendezését szolgálná. Emellett lehetőséget adna az uniós csatlakozás után a schengeni határok megkerülésére, és olcsó, szakképzetlen munkaerőt biztosítana az országnak.
A cseh miniszter szerint a fenyegető munkaerőhiányt az alacsony népszaporulat és az oktatási rendszer elhanyagolása magyarázza. Gond az is, hogy egyre több jól képzett fiatal munkavállaló külföldön talál állást magának. A nyugat-európai vagy az amerikai bérekkel Csehország nem tud versenyezni, így a fejlődő államokból is kevesebb dolgozóra számíthat. Az észt kormányfő első számú feladatként az oktatási rendszer átalakítását jelölte meg. Elsősorban több mérnökre és a természettudományokban jártas szakemberre lenne szüksége a balti államnak.
Magyarországon a probléma már korábban felmerült, a külföldi beruházások felfutásával párhuzamosan -- mondta Csáki. Csehországban is a nagyobb mennyiségű külföldi tőke beáramlása után kezdtek foglalkozni a kérdéssel. A cseh mikroszféra átalakítása azonban még nem fejeződött be, a lemaradás Magyarországhoz képest többéves. Éppen emiatt a kapun belüli munkanélküliség még rejt magában tartalékokat. Lengyelországban a mezőgazdaságban dolgozók aránya még lényegesen csökkenni fog az EU-csatlakozásig -- vélekedett a szakértő. Bár az agrárszektorból kibocsátott dolgozók szakképzetlenek, sok feladatra betaníthatók, szakmunkásként alkalmazhatók.
Magyarországon a nyugati országrészben már most munkaerőhiányról lehet beszélni. A feldolgozóipar mellett a szolgáltatószektort sújtja a képzett szakemberek szűkössége. Csáki szerint a szakképzési rendszerben markáns fordulatnak kell bekövetkeznie. A szocialista nagyvállalatokra épült szakmunkásképzés elsorvadt, a multinacionális cégek pedig vagy csupán betanítanak munkásokat, vagy a kutatás-fejlesztésre összpontosítva a műszaki felsőoktatást támogatják. A szakmunkásképzés újraindítása nem képzelhető el állami szerepvállalás nélkül. A kutató szerint a tőkevonzással, valamint a szak- és továbbképzéssel összefüggő tevékenységeket össze kellene kapcsolni, illetve együttműködést kialakítani e téren a kormányzat és a nagyvállalatok között.
Csáki szerint az államigazgatás még rejthet számottevő tartalékokat a versenyszféra számára. Az EU-csatlakozás közeledése azonban a bürokrácia iránti igényt is növeli. Az önkormányzatok már aligha bocsáthatnak ki több szakembert, kérdéses viszont, mi lesz a Magyar Posta vagy a MÁV több tízezernyi alkalmazottjával.
Munkaerőhiány Közép-Európában?
Közép-Európában hamarosan a szakképzett munkaerő hiánya válhat a fejlődés legfőbb akadályává.
