[ajanlo=474][igazitas=left/]Magyarországon évente fejenként mintegy 14 euróért (3500 forintért) vásárolunk virágot, főként névnapok, születésnapok és a különféle más ünnepek alkalmából. Ez nemzetközi összehasonlításban igencsak kevés: az európai vásárlási statisztikákat vezető Svájcban személyenként évi 124 euró jut a díszítő növényekre.
Magyarországon mintegy 8-10 ezer család foglalkozik dísznövények termesztésével 320 ezer hektáron. A kedvező klimatikus viszonyok ellenére sem tekinthetjük hazánkat virág-nagyhatalomnak. Európában összesen 150 ezer hektáron foglalkoznak dísznövény-termesztéssel.
A mintegy 55 milliárdos hazai dísznövénypiacból 8-9 milliárddal részesednek a külföldről behozott növények. A termelők évente csak 2-2,5 milliárd forintnyi dísznövényt exportálnak. A fő felvevőpiac az EU-n kívül Románia, Ukrajna és Oroszország.
A Dísznövény Szövetség és Terméktanács szerint az életszínvonal növekedésével együtt járó magasabb fogyasztás következtében fontos szerepet tölthet be a vidéki népesség megtartásában és a munkahelyteremtésben.
A virág-kiskereskedelemnek azonban egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a barkácsáruházakban és hipermarketekben jóval alacsonyabb áron kínált dísznövények. Eddig főként cserepes növényeket lehetett vásárolni, de a nyugati tapasztalatok alapján előbb-utóbb a vágott virágok is megjelennek, olvasható a Világgazdaságban.
Menedzsment Fórum
Munkalehetőséget teremtene itthon a virágtermesztés
A barkácsáruházak jelentik az egyik legkomolyabb veszélyt az akár 400-900 százalékos haszonkulccsal dolgozó magyarországi virágboltok számára. Elegendő támogatással komoly exportágazattá nőhetné ki magát a dísznövénytermesztés, írja a Világgazdaság.
