TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Az Orbán-kormány neve szorosan összekapcsolódott az államosításokkal az elmúlt években. Éppen ezért most arra voltunk kíváncsiak, hogy a már állami tulajdonba került cégek eredményében történt-e szemmel látható változás? És természetesen a folyamatban lévő ügyletek célpontjaira is vetettünk egy pillantást.

Az állami tulajdon növelése az egyik megfogalmazott célja az Orbán-kormánynak - és igaz ez a második és a harmadik kormányra egyaránt. 2010 óta az állam több ágazatban szerzett magának befolyást, növelte tulajdonrészét vagy éppen teljes egészében "monopolizálta" a területet. Úgy vélik ugyanis, a stratégiailag fontos területeken mindenképpen jó, ha jelen van az állam; ezzel indokolták egyebek mellett a fölgáztárolók megvásárlását is.

Korábbi cikkünkben - szinte pont egy évvel ezelőtt, lásd: Államosítások tömkelege: az Orbán-kormány mindenhol ott van - összefoglaltuk, mely területeken vetette meg a lábát az állam, most viszont inkább konkrét cégekre és azok eredményére fókuszáltunk.

Kezdeti feltevésünk az volt, hogy a már állami tulajdonba került cégek esetében megfigyelhető majd egyfajta párhuzam. Például megugró árbevételek, nagyobb profit, leépülő tartozásállomány, vagy épp visszaeső bevétel, alacsonyabb profit, növekvő eladósodottság. Az adatok vizsgálata során azonban rá kellett jönnünk, hogy egyértelműen egyik állítást sem tudjuk kijelenteni.

Az állami birtokába került - és általunk vizsgált - 6 cégben ugyanis a reprivatizáció tényén kívül semmi közös nincs. Viszonylag nagy arányban sikerült az árbevételek növelése az előző évhez képest; ez alól a Resti Zrt. és az E.ON Fölgáztároló a kivétel. A legnagyobb növekedés ugyanakkor egy 2013 februári rendelet értelmében a tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Zrt-hez kapcsolódik. Itt a 2012-es 961 millió forint után tavaly már 15 milliárd folyt a kasszába.

Ami az adózott eredményt és az osztalékot illeti, a két E.ON-cégből - mely tavaly októberben került vissza állami kézbe - szinte mindent kilapátoltak év végén a tulajdonosok, ami összesen közel 16 milliárd forintnyi osztalékot jelent. Ezen túlmenően bár 2012-ben még a Restiből, az Idomsoftból és a Fővárosi Vízművekből is fizettek ki osztalékot, tavaly erre már nem (igazán) került sor. Bár utóbbi esetben a 2 milliós kifizetés is meglepetés, hiszen egy rendkívüli tétel miatt a korábbi 2 milliárdos nyereség után 2013-ban 52 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

A fenti cégek mellett nem szabad megfeledkezni arról a két társaságról sem, melyet a hazai tőzsdére is bejegyzettek: a Molról és a Rábáról. Előbbi esetében többször esik szó arról, hogy mekkora - nem realizált - veszteséget halmozott fel az állam a visszavétellel. 3 év alatt az államot megillető osztalék figyelembe vételével is 211 milliárd forintos mínusz jön ki. Ellenben a Rábánál egy gyors számítás után kiderül, hogy majdnem 5 milliárd forintos nem realizált nyereség jött össze a visszavásárlás óta. Akkor ugyanis 815 forintos részvényáron került állami kézbe a cég, a kedd délutáni árfolyam pedig 1327 forintot mutat.

A kiszemeltek...

Az idei költségvetést 4 cég megvásárlása miatt kellett már módosítani: vagyis a Főgáz önkormányzati részesedése, a Magyar Gáz Tranzit Kft, az AVE Magyarország Kft és az Antenna Hungária megvétele okán. Emellett a napokban Seszték Miklós fejlesztési miniszter a Bombardier MÁV Kft-t jelölte meg, amelynél hamarosan eredményre vezethetnek a visszavásárlásról szóló tárgyalások.

Ezekben a cégekben már azért valamennyivel több a közös vonás, mint a más megszerzettek esetében. Az AVE Magyarországon kívül ugyanis mindegyiknél csökkent tavaly az árbevétel, és az Antenna Hungária volt képes egyedül arra, hogy a 2012-es veszteséget nyereségbe fordítsa. A 29 milliós mínusz után ugyanis 911 milliós plusszal zárta a cég az évet. Viszont osztalékfizetésre ennek ellenére sem került sor, nem így a Főgáznál, mely 1,2 milliárddal gyarapította a tulajdonosok zsebét tavaly. A Magyar Gáz Tranzitnál pedig a 40 millió forintos kifizetés még a tavalyi éves profitot is meghaladta, vagyis az eredménytartalék terhére történt juttatás a tulajdonosok részére.

Ennél a cégnél maradva a kötelezettségek szemmel láthatóan megugrottak tavaly, 10 milliárd után 278 milliárdos kötelezettségállománnyal rendelkezett. A kiegészítő melléklet szerint ez a magyar-szlovák gázvezetékkel kapcsolatos hitelfelvétellel magyarázható.

Székely Sarolta
mfor.hu

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.