3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az alkalmazott is motiváltabban és jobban dolgozik, ha nem fizetik meg. Bármilyen meglepő, számos tény támasztja ezt alá.

Először is, hajlamosak vagyunk a fizetésünkből is engedni csak azért, hogy azt érezhessük, növekedni fog a jövőben. (Loewenstein & Sicherman, 1991). Így érdemes alacsony fizetést adni, mert azt később könnyebb egyenletesen növelni.

Azért sem érdemes túl nagy fizetést adni, mivel túl magas fizetés esetén kisebb lesz a teljesítménye az alkalmazottnak (Ariely et al, 2009). Ez alól egyetlen kivétel van, amikor mechanikus, monoton munkáról van szó. Ebben az esetben a magasabb fizetés nagyobb motivációt és így nagyobb teljesítményt jelent. Viszont azokban a munkákban, amikben örömüket lelik a dolgozók, és látják az értelmét, lényegesen kisebb fizetséget is elfogadnak, mint ahol a feladat értelmetlennek tűnik, bármennyire is kreatív akár (Ariely et al, 2008). Még rengeteg vizsgálat készült arról, hogy a pénzügyi motiválás mennyire nem hatékony sok estben (Beilock & Carr, 2005), de ezen kutatások legfontosabb üzenete, hogy kifejezetten a kreatív, magas szellemi munka esetén nem túl erős motiváló tényező a fizetés önmagában. Mivel a pénzügyi motiválás csak a munkamennyiségére hat pozitívan, annak minőségére nem (Jenkins et al, 1998). 

A kísérletek mellett az életből vett megfigyelések is abba az irányba mutatnak, hogy például a top menedzserek esetén a túlzott fizetés hátrányosan érintheti magát a céget. Például egy nagyon magas bónusz elvonhatja az emberek figyelmét a munkáról, vagy megnőhet a csalásra való hajlandóság. Erre lehet példa, hogy az opcióban való fizetést sokáig pozitív megoldásként tartották számon, amíg Lie (2005) nem vizsgálta meg az opciók kifizetését, és a részvények mozgását. Ebben azt találta, hogy a részvényárfolyamok gyakran úgy alakultak, hogy ez a menedzserek opcióinak kedvezzenek, ami csak akkor lehet, ha a részvényárfolyamra a menedzserek aktívan hatottak a saját pénzügyi érdekeikből (ez az amerikai felügyeletet is érdekelte később, és vizsgálat is indult belőle).

A kutatások még arra is rámutattak, hogy sokkal nyitottabban és motiváltabban dolgozunk olyan munkákon, amiért nem kapunk fizetést.

Összességében nem állítjuk, hogy kisebb fizetéssel jobb eredményt lehet mindig elérni. De a kutatásokból jól kirajzolódik az a minta, hogy a fizetés mellett milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, hogy valójában jó eredményt érjenek el az alkalmazottak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!