A kormányközi megállapodásban meghatározott létszámnak azonban évek óta csak a negyedét (800-850 főt) használja ki a magyar fél. Az okok közt szerepel, hogy a minimális órabér folyamatos emelkedésével növekszik a vendégmunkások foglalkoztatásának költsége, ami mára elérte a havi 3.200 eurót.
A SoKo-botrány néven ismert vám- és munkaügyi ellenőrzés eredményeként a bíróságok végül tisztázták a magyar cégeket, de a sajtóvisszhang arra készteti a német munkaadókat, hogy visszafogottak legyenek a külföldi munkások foglalkoztatásakor.
A magyarok helyzetét az is rontja, hogy egyre kevesebb olyan jól képzett szakember van, aki alkalmas a külföldi munkavégzésre. Ennek ellenére a magyar fél szeretné elérni, hogy az uniós csatlakozáskor meghatározott 2011-es határidőnél (eddig tart a kvótarendszer) korábban váljon teljesen szabaddá a munkavállalás a magyar állampolgárok számára.
Ehhez érvként szolgál az a tény, hogy a nyolcszáz fős magyar munkavállalói csoport csupán egy ezrelékét adja a német építőiparban foglalkoztatottak létszámának.
MTI/Menedzsment Fórum
