A nemzeti versenyhivatalok helyben vizsgálhatják a szabálysértő magatartást, és intézhetik a panaszok kezelését, a döntésekről bárki tájékozódhat az európai versenyhálózatban (ECN). A reformcsomag egyik eleme az új antitröszt-szabályozás. Ez a nemzeti versenyhatóságokra és -bíróságokra ruházza a közösségi alapszerződés versenyjogi alapszabályainak érvényesítését, viszont a háromnál több tagállamot érintő fúzióknál a bizottság illetékessége az elsődleges, versenyellenes egyesülés esetén pedig közbeavatkozhat a brüsszeli testület.
Nem könnyítette meg a magyar versenyjogi szakemberek dolgát, hogy valamennyi tagállamnak fel kellett készülnie az új rendszerre, amely mindenütt egyszerre lép hatályba, s ez alól a csatlakozó országok sem élveznek kivételt. Nem csak az új esetek okozhatnak gondot, hanem a folyamatban lévők megítélése is. Május elsejétől a versenyhatóságnak a tagállamok közötti kereskedelmet érintő ügyekben közvetlenül kell alkalmaznia a közösségi jogot a magyar vállalatokkal szemben, és felléphet külföldi cégcsoport jogsértő magatartása miatt is.
A tagállamok közötti kereskedelmet érintő ügyeket be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, és az bármelyiket magához vonhatja. Hazai ügyekben továbbra is a magyar versenyjog érvényesül, így nálunk továbbra is él az egyedi mentesítés lehetősége, írja a Világgazdaság.
Nehéz helyzetben a magyar versenyjogi szakemberek
Az EU-ban zajló versenyjogi reform a kartellek visszafogására, a monopolhelyzetek felszámolására törekszik, nagyobb mozgásteret biztosít a piac törvénytisztelő szereplőinek, és csökkenti a bürokráciát, írja a Világgazdaság.
