Magyarországon a felmérés keretében válaszoló munkavállalók kevesebb mint negyven százaléka véli úgy, hogy cége mentes a visszaélésektől. Ezért az eredményért leginkább a felső vezetést okolják: úgy látják, hogy a követendő példa helyett sokkal inkább a probléma egyik forrását jelentik.
A megkérdezettek csaknem kétharmada a cégvezéreket tekinti a legkorruptabbnak a vállalati csoportok és munkakörök közül, és személyesen vonná felelősségre őket a visszaélések miatt.
Megrendült a bizalom
A magyarok több mint kétharmada a vállalati visszaélések számának növekedésére számít, ami messze túlszárnyalja az európai átlagot. A huszonkét országban végzett felmérés alapján ugyanis megállapítható, hogy Európa egészében a dolgozók kevesebb mint fele számít a korrupció elburjánzására. Ráadásul a felmérésben részt vevők csaknem fele állítja, hogy cégénél a korrupció csökkent vagy legalábbis nem nőtt.
Míg Európában a fenti tendenciát a válsággal és az üzleti környezet változásával magyarázzák, hazánkban a legnagyobb gondnak a menedzsment hozzáállását és megítélését tartják. Magyarországon csupán a megkérdezettek 15 százaléka bízik a vállalati felső vezetés mindenkori, körülményektől független személyes feddhetetlenségében – ugyanez az arány Európa egészében 24 százalékos. Ezzel párhuzamosan itthon a válaszadók gyakorlatilag egyhangúan (97 százalék) állítják, hogy cégüknél a menedzsment nehéz időkben hajlamos "kiskapukat keresni".
Elnézőek vagyunk a korrupcióval szemben
A magyarországi megkérdezettek több mint ötöde véli úgy, hogy a megvesztegetés megengedhető válságos időkben egy-egy üzlet elnyerése érdekében, hat százalék szerint pedig még a vállalat pénzügyi teljesítményéről szóló adatok torzítása is elfogadható cselekedetnek számít a gazdasági nehézségek áthidalásához.
"Magyarországon is - akár csak Európa szerte - sajnálatos módon nő a tolerancia az etikátlan és törvénytelen üzleti gyakorlattal szemben válság idején. A vezetőségre ilyenkor nagyobb nyomás nehezedik. Egyrészt azért, hogy megőrizzék vállalatuk stabilitását, másrészt, hogy elérjék kitűzött pénzügyi céljaikat" - mondta el a felmérés eredményeit ismertető szerdai sajtótájékoztatón Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.
Nem népszerű az etikai forródrót
A vállalati csalások elleni harcban a magyar válaszadók az európai átlaghoz képest is kiemelt szerepet tulajdonítanak a belső és külső ellenőrzéseknek, ám például kisebb jelentőségűnek tartják a konkrétan erre a célra szolgáló etikai forródrótokat (egy belső, céges szám, ahol jelenteni lehet a gyanús eseteket - a szerk.)
A vezetőségben megingott bizalom következtében az alkalmazottak a jogszabályalkotókhoz és hatóságokhoz fordulnának védelemért és szigorúbb szabályozásért. A magyar válaszadók az európai átlaghoz képest is sürgetőbbnek látják a hatóságok határozottabb fellépését és a szabályok szigorú betartatását, valamint azok be nem tartásának szankcionálását.
Fokasz Oresztész
