Tavaly negyven százalékos növekedést értek el a diszkontok hazánkban, ami elsősorban az új boltnyitásoknak - főként a Lidl terjeszkedésének - volt köszönhető. Ugyanakkor azoknak a kritikáknak a többsége, amelyek a diszkontokat érték megjelenésük után, már nem él.
Sokan azért nem szerették ezeket a bolttípusokat, mert lakóhelyüktől messze voltak. Mára az ilyen típusú üzletek nagy számuk miatt elérhetővé váltak a legtöbb ember számára, a napi bevásárlás helyszínei lettek – hangsúlyozta Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen piackutató cég ügyvezető igazgatója a napokban tartott Magyar Fogyasztó 2008 konferencián.
Korábban kifogásként merült fel a szűk portfólió is, valamint az, hogy a diszkontokban nem találhatók minőségi termékek. Ehhez képest idén, az első Aldi-egységek megnyitásakor a Nielsen piackutatása szerint a vásárlók többsége úgy nyilatkozott, hogy szerinte a boltban minden kapható, amire szükségük van. Ez egyrészt a fejlettebb diszkont koncepciónak köszönhető, másrészt annak, hogy az emberek már tudják, mire számíthatnak ezekben az üzletekben.
A megkérdezett vásárlók elégedettek voltak a friss áru minőségével és a személyzettel is. A diszkontokba járó fogyasztók árfizetési hajlandósága alacsonyabb, ennek megfelelően ezekben a bolttípusokban bizonyos kategóriákban akár hetven százalékos árelőny is tapasztalható – ide tartoznak a dezodorok, samponok, sörök vagy a hajformázó termékek. Ugyanakkor ezen árucikkek esetében a viszonylag kis piaci részesedés a jellemző, ezzel szemben vannak kifejezetten diszkont kategóriák, például a kávé, a dzsúz és a papíráruk.
A modern és kényelmes üzleteket választjuk
A Nielsen kutatásai szerint évek óta a vásárlók elsődleges szempontjai között szerepel a széles választék, ugyanakkor az utóbbi időben egyre többeknek vált fontossá, hogy az üzlet kényelmesen megközelíthető, modern és kényelmes legyen. Szintén sokan értékelik, ha az élelmiszerek megérik az árukat, és hogy könnyen megtalálják, amire szükségük van.
Szalókyné Tóth Judit szerint a diszkontok sikere valószínűleg abban is rejlik, hogy tiszta, rendezett, áttekinthető üzlethelyiségekről van szó. Hozzátette: jövőbeni nagyarányú növekedésükhez az is szükséges, hogy a vásárlás élményét növeljék ezekben a boltokban.
A hazai kiskereskedelem koncentrálódása és a modern kereskedelmi csatornák erősödése évek óta tapasztalható tendencia. 2007-ben a diszkont csatornán kívül a hipermarketek forgalom- és értékalapú részesedése emelkedett jelentősen, míg a hagyományos értékesítési csatornáknak számító független, illetve láncba szerveződött kisboltok együttes részesedése újra csökkent. Az elmúlt évben először nőtt a szupermarketek értékesítése is.
A háztartások napi fogyasztási cikk beszerzéseik 43 százalékát hipermarketekben és a diszkontokban intézték - szemben a 2006-ban mért 41 százalékkal. A kisboltok az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) vásárlások 29 százalékát adták 2007-ben.
Relatív csökkenő FMCG-költés
A háztartások FMCG-költései 2007-ben – az élelmiszerinflációt figyelembe véve- relatív csökkentek. Bizonyos kategóriáknál - mint a feldolgozott hús és a sajt - mennyiségi mérséklődés is tapasztalható volt.
Az elmúlt két évre jellemző volt, hogy egy vásárlás alkalmával a vevők lényegesen alacsonyabb összeget költöttek a kisboltokban, mint a modern csatornákban. Míg 2007-ben a láncokhoz tartozó üzletekben egy vásárlás alkalmával átlagosan 1322 forintot hagytak a háztartások a kasszánál, a független kisboltokban ez 1042 forint volt - szemben a hipermarketekben mért 4216 forinttal és a diszkontokra jellemző 2244 forinttal.
A fogyasztói piac az ezredforduló óta fokozatosan az olcsóbb sajátmárkás termékek felé mozdult el, és e folyamat tavaly sem szakadt meg. A sajátmárkás termékek értékalapú piaci részesedése tovább emelkedett, a háztartások által megvásárolt összes napi fogyasztási cikk 24 százaléka ebből a körből származott.
A GfK Hungária étkezési szokások felmérésének 2007. évi adatai szerint a fogyasztók élelmiszerekkel szembeni fő elvárása a jó minőség; így volt ez 2005-ben is. Kortól és nemtől függetlenül fontos továbbá az áruféleségek megfelelő ár-érték aránya és a termékek hazai eredete is.
Kovács Zita
