A Kelet-Közép-Európai térségre a közeljövőre javuló tendenciákat jósol a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése.
Világviszonylatban a munkanélküliségi ráta 6,2 százalékos, lényegesen rosszabb a helyzet a pályakezdők körében: a fiatalok 14,4 százalékát sújtja a munkanélküliség.
A 2002-es 185,4 millió fő után 185,9 millióan tartoznak ma a regisztrált állástalanok közé. Napi egy dollárnál kevesebbet keres, így éhbérért dolgozik világszerte 550 millió ember.
Szemben például a munkaerőpiaci válság sújtotta Közel-Kelettel, aránylag jó a helyzet a fejlett országokban, ahol még javítani is sikerült a foglalkoztatottsági arányt.
Az EU-hoz csatlakozó országokban a gazdasági átalakulás sikeres befejezése, a külföldi tőkebefektetők és a növekedő belföldi kereslet miatt hamarosan könnyebbé válik az elhelyezkedés. Aránytalanul magas a térség egyes országaiban, így Lengyelországban és Lettországban a mezőgazdaságból élők aránya, Romániában és Bulgáriában pedig növekszik az agrárszférában foglalkoztatottak aránya.
Az ILO Kelet-Közép-Európára, a Baltikumra és a volt Szovjetúnióra vonatkozó részelemzése szerint az elmúlt évtizedben tömegesen kerültek ki az emberek a munkaerőpiac aktív szereplőinek köréből.
Csökkent a mezőgazdaságban és részben az iparban foglalkoztatottak, és növekedett a szolgáltatóiparban dolgozók aránya. Magyarországon 1990-ben a munkavállalók 8,7 százaléka, 2001-ben 6,2 százaléka dolgozott az agráriumban. Ennél nagyobb mértékben csökkent a mezőgazdasági szektor Cseh- és Észtországban.
Nem csökken a globális munkanélküliség
A globális gazdaság élénkülése ellenére valamelyest még romlott is a foglalkoztatottsági helyzet.
